3. A WEB 1.0
Amíg a kilencvenes évek embere azt gondolta, hogy ő internetezik, addig a 21. század embere már ráaggatta az akkori korszakra a WEB 1.0 (web egy, web egy pont nulla) jelzőt, tehát a WEB 1.0-ban böngészte a netet. A WEB X.X World Wide Web egy állapotára utal, amely a legkönnyebben úgy beazonosítható, ha kontrasztba állítjuk a WEB 2.0-val (web kettő, web kettő pont nulla). Gyakorlatilag nélküle nem is létezhetne, mert a WEB 1.0-nak csak a WEB 2.0-val együtt van értelme. A WEB 2.0 jelenség néhány technikára, weboldaltervezésre és kivitelezésre utal, amelyeknek egy része már a WEB 1.0 alatt is létezett. Az utókor egészben látja a jelenséget és meg tudja azt ítélni, mint amikor utólag elnevezi az emberiség az egyes művészeti korszakokat. De mégis, körülbelül, mi is a WEB 1.0? Ehhez ismernünk kell a WEB 2.0 definícióját. A szót magát Dale Dougherty [1] kezdte el használni még 2005-ben, majd Tim O’Reilly definiálta azt a saját blogján.[2]A dotkom válságot tekintette fordulópontnak, mert a talpon maradó internetes cégek, egy irányba kezdtek el fejlődni. Ezekre a közös pontokra akasztotta rá a WEB 2.0 kifejezést. Erre később visszatérek dolgozatomban.
Mivel létezik a WEB 2.0 léteznie kellett egy WEB 1.0-nak is. Gyakorlatilag ez az internet 2005 előtti állapotára utal. Hagyományos, “ódivatú” weboldalak. A Web 1.0 vegytiszta formájában a web elterjedésekor voltak láthatóak. Gyakorlatilag majdhogynem statikus tárhelyek voltak. Példaként lehetne említeni a Budapest Bank[3] 2000-es, vagy a sztaki.hu[4] 2000. decemberi honlap lenyomatát. További példaként álljon még Dennis Ritchie a Unix egyik létrehozójának a honlapja.[5] Magyar viszonylatban jó példa a Hungarian Homepage,[6] amely tipikus példája egy 2000 előtti weboldalnak. A Web 1.0 értelmezése lehet ettől eltérő is, a fogalom használatát igazából csak a Web 2.0 kifejezés léte indokolja.
3.1. WEB 1.0-ás oldalak jellemzői
a) A weboldalak statikusak. Az információk a weboldalakon használhatóak és fontosak, de nem igazán van ok visszatérni oda még egyszer. Ilyen lehet például egy személyes weboldal, amelyet a felhasználó nem frissít aktuálisan.
b) Ezek a weboldalak nem voltak interaktívak. A látogatók csak meglátogathatták a weboldalt, de nem tudtak annak tartalmához semmilyen formában hozzászólni, vagy bármilyen más tartalmat hozzátenni.
c) A cégek olyan alkalmazásokat csináltak, amelyeket le kellett tölteni, hogy futtathassuk őket. Az alkalmazások forráskódja (API) pedig zárt volt, tehát abban nem lehetett módosításokat végezni.
3.2. PR lehetőségek az interneten 2005 előtt Magyarországon
Nézzük végig egyesével a 2005 előtt jellemző kommunikációs lehetőségeket, amelyek a felhasználók és a cégek számára rendelkezésre álltak. Hogyan jelenhetett meg egy Brand vagy egy vállalat az interneten akkoriban? Hogyan tudta eljuttatni az üzeneteit célcsoportjaihoz vagy a lakossághoz? Fontos látni, tudni néhány általános trendet a WEB 1.0-ás időszakból. Ahogy már fentebb is említettem az internet penetrációja a kilencvenes években nagyon kicsi volt. Ezen a Matáv Rt. változtatott először, amikor elindította lakossági ADSL szolgáltatását 2000-ben. Ekkortájt a cégek túlnyomó többsége nem tekintette az internetet potenciális üzenet átviteli és kommunikációs felületnek, mert a kritikus felhasználói tömeg nem állt rendelkezésre. Voltak ugyan lehetőségek és csatornák, de azokat limitáltan használták és még nem ismerték fel hatékonyságukat. Jól mutatja az internet penetrációt a vállalatok internet hozzáférésének alakulását a 2004-es KSH statisztika,[7] amely szerint harmincegyezer vállalati hozzáférés volt, ha pedig ehhez hozzá vesszük a 2004-es lakossági internet elérési adatokat, amely szerint hétszáznegyvenegyezer hétszázhetvenegy lakossági előfizető volt, [8]láthatjuk, hogy ugyan a penetráció még nem nagy, de már terjedőben van az ADSL szolgáltatás, amely segítségével korlátlanul egyszeri díj alapján tartózkodhatnak a felhasználók az interneten. 32 ezerről 235 ezerre nőt 2002 és 2004 között az ADSL alapú előfizetések száma. Ezzel már közel egyharmadát adja az internet hozzáféréseknek.
A millennium után kevés lehetőség volt még a megjelenésre, de a felhasználók már jelen voltak, tehát már volt értelme a „magyar interneten” is pr-es lehetőségek után nézni. A legerősebb felhasználói aktivitás akkoriban az Index.hu weboldal fórumaihoz volt köthető. A fórumok voltak kezdetben az általános információ forrásai. A kommunizmus után ez volt az első nyilvános, de ugyanakkor anonim véleménynyilvánítási lehetőség Magyarországon. Ha valaki tudott valamilyen belső információt, nem kellett retorziótól tartania, ha azt nyilvánosságra hozta. Ez az anonimitás a mai napig az egyik legnagyobb mozgatórugója a felhasználói aktivitásoknak. De visszatérve a fórumokhoz, ez volt az első, hely, ahol az emberek az újonnan kialakuló világhálóval kapcsolatban kérdéseket tehettek fel, és kaphattak választ a tudással már rendelkező felhasználóktól. Innen indulva alakultak ki a különböző témák, ahol eszmecserét folytathatnak a tagok, úgy, hogy a beszélgetések időben és térben is visszakereshetőek. Az Index fórum oldala ma is él és megtartotta felhasználó táborát, sőt bővítette azt, napjainkban havonta több mint 700 ezer látogatója[9] van. A fórum volt akkoriban az egyetlen hely, ahol a felhasználók szabadon vagy minimálisan cenzúrázva tartalmat generálhattak, párbeszédet folytathattak.
Az interneten akkoriban, egyik márkának sem kellett félnie attól, hogy megcáfolják üzeneteit, vagy rossz hírét keltik. Ez az egyik legfontosabb pont, amit tudni kell a 2005 előtti korszakról. Egyszerű push marketing és push pr[10] történt. Nem voltak a cégek tekintettel a felhasználóikra, még hírnevükre sem kellett annyira vigyázniuk, mert nem juthatott vissza a nagyközönség elé, ha valami hiba kiderült. Nem tudta publikálni még sérelmeit, gondolatait szabadon bárki, mert ez csak az online újságírók és egy szűk közeg részére volt elérhető. Nem voltak közösségi terek az interneten, ahol beszélhettek egymással a fogyasztók, leszámítva a fórumokat és a chat-alkalmazásokat és a levelező listákat. A felhasználók ekkoriban még általános témákról beszélgettek és nem volt akkora specializáció és szegmentáció. Hátrányt nem lehetett szenvedni, de előnyt lehetett szerezni.
A pr íratlan szabályai az online felületeken is ugyanúgy éltek, mint a való világban. Az arculat kialakítására nagy hangsúlyt kellett fektetni, hiszen ezen túl nemcsak a céges papírok, névjegykártyák, arculatosított jegyzetfüzetek tanúskodtak cégünkről, hanem a honlap is. Tehát arra is megfelelő arculatot kellett tervezni és felvenni az arculati kézikönyvbe. A cég elérhetőségeinek megadása szintén ilyen eszköz volt. Akkoriban a web inkább egy online telefonkönyvre hasonlított, így a legtöbb cég kisegítő lehetőségként és hirdetési felületként hozta létre saját weboldalát, nem gondoltak még arra, hogy azt változó tartalommal is megtöltsék. Akkoriban még a világcégek elképzelhetetlennek tartották, hogy bárki beleszóljon, a kommunikációjukba vagy felhasználói tiltakozás miatt módosítaniuk kelljen üzleti terveiket. A változás először a neten volt tetten érhető, de később érezhetővé vált a társadalmi változás is. A televízió csatornák abban az időben még megtehették, hogy üzeneteiket manipulálják, mert kapuőrei voltak az információáramlásnak. A politikusok azt mondtak, amit akartak, az emberek kénytelen voltak hinni nekik vakon, mert nem volt jelen olyan ember, aki megcáfolja, vagy, ha jelen is volt, nem volt fóruma, hogy elérjen az emberekhez, a közösséghez. „A rábeszélőgép korát éljük” [11] ezt a szót használta Aronson, hogy megmutassa, mit is jelent a médiából áradó rábeszélés és a push üzenetek. A nép, fogyasztó azt hallgatta, azt tartotta fontosnak, amit ők annak tartottak, mert nem volt lehetőség máshonnan információt beszerezni. A rábeszélőgépek, vagyis a rádióállomások és a televízió-csatornák Aronson szerint nagyon ügyesen és hatékonyan nyomták át üzeneteiket és formálták a közvéleményt. Ezek az eszközök a pr eszköztárában is benne vannak, mint például az alapvető tétel, hogy, ha az üzenetemet át akarom vinni, azt ismételgessem először, mert amit elég sokszor és elég sok helyről hall az ember akkor azt el is hiszi. Elég csak néhány hitelesnek tűnő személyt is meggyőzni az üzenetünkről, vagy a szájukba adni és az üzenetünk multiplikátorai, továbbítói lesznek. A WEB 1.0 is gyakorlatilag így működött. A hirdetésekre, üzenetekre, hírekre nem volt lehetőség reagálni. Ebben a folyamatban egy dolgot nem vettek figyelembe a cégek, hogy a fogyasztókat nem lehet számokként kezelni. Ekkor kezdett el kialakulni a reklámkerülés fogalma Létrejöttek a reklámblokkoló eszközök az interneten, a postai úton érkező kiadványok, már szinte azonnal a szemétbe vándoroltak, a tv műsor rögzítésére szolgáló eszközökön már be lehet állítani, hogy ne vegye fel a reklámokat. Az emberek kezdenek megcsömörleni és immunissá válni a reklámüzenetekre. A folyamatos reklámzaj, arra készteti őket, hogy ne vegyenek tudomást a reklámokról, és kíméljék az agyat. Ez volt a pr felemelkedésének kora, amikor a sajtón keresztül és a vállalat irányított kommunikációjával szólt az emberekhez. A fogyasztók magunkhoz csábítása a pr eszközrendszerével válik így a legkönnyebbé és leghatékonyabbá. Ez a társadalmi folyamat vezetett ahhoz a ponthoz, ami a WEB 2.0 kialakulásához és a tömegmédiától való eltávolodáshoz vezetett. De nézzük meg közebbről, milyen folyamatok voltak még mellette, ami előremozdította a közösségi média terjedését.
4. A web berobbanása. A folyamatok, amelyek a web elterjedéséhez vezettek
Sok tényezőt már megismerhettünk, amelyek a net hihetetlen méretű és gyorsaságú terjedéséhez vezettek. Nézzünk meg például egy grafikont, amelyet napjaink egyik legnépszerűbb közösségi szájtja a Facebook állított össze a technológiák és információ források adoptálásáról megmutatja mennyi ideig tartott, hogy elérjék a 150 millió felhasználót. A TV-nek még 38 évébe telt, a telefonnak 89 évbe a mobilnak már csak mindössze 14 évbe. És a legmeglepőbb adat, a Facebooknak mindössze öt évébe került, hogy elérje a 150 millió felhasználót.[12] Ezek az adatok mutatják azt is, hogy rettentően nagy ütemben gyorsult fel a világunk. Az információ áramlás és az emberek információ éhsége folyamatosan egyre nagyobb lett. Mára 1 milliárd 587 millió emberhez jut el a világháló, ami a teljes világ populáció 23%-át jelenti. Ez a szám talán önmagában még nem is olyan nagy, de, ha számításba vesszük, hogy 2000 óta 338%-os növekedést jelent, akkor egy nagyon megdöbbentő adatot kapunk.[13] Ha még ide vesszük azt is, hogy Afrika lakosságának mindössze 3,4%-a használ internetet és tudjuk mellé azt, hogy több olyan program is van,[14] ami az afrikai és más lemaradó országok lakosságát akarja olcsó, vagy ingyenes számítógépekkel ellátni, rögtön láthatjuk, hogy egy hatalmas információs robbanás előtt állunk.
A gyorsulás mellé kapcsolódik egy egyszerűsödés is, mert a gyors világban nincs már idő hosszadalmas folyamatokra vagy időpocsékolásra. Ezért a bankok, kormányzati szervek szolgáltatásaik egy részét elérhetővé tették az internetről is. Ma már nem kell bemennünk, vagy levelet írnunk a banknak, hogy valamilyen műveletet végezzünk bankszámlánkon. Könnyedén elintézhetjük azt otthonról is a kanapé kényelméből.
4.1. A globális falu kialakulása
A vidéki kisváros egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy mindenki ismer mindenkit, és mindenki viselt dolgait megbeszélik. A vidéki kisvárosban nincsenek titkok, vagy legalábbis semmi nem marad titokban sokáig. A hírek gyorsan terjednek – a rossz hírek gyorsabban, mint a jók, hiszen a pletyka akkor igazán érdekes, ha negatív Erre a pszichológiára alapoz a Word of Mouth marketing (WOM), azaz a szóbeszéd marketing is. Egy kisvárosban az élet minősége és a polgárainak megbecsülése azon múlik, hogy az embernek több barátja van-e, mint rosszakarója. A vállalat esetében a barátok, akik meg vannak elégedve vele, akik kiállnak a márkáért és jó hírét terjesztik. A rosszakarók, pedig akiknek valamilyen problémája van velük és annyira elégedetlenek a cég termékével, szolgáltatásával, hogy veszik a fáradtságot és ezt terjesztik másoknak is. Illetve van még két csoport, akik még nem ismerik a céget, és akik már igen, de attitűdjük semleges irántunk.
Ma, a közösségi hálózatok és a WEB 2.0 korában a legnagyobb multinacionális vállalat is kisvárosban él, így nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja barátait és rosszakaróit. Földünk az utóbbi kétszáz évben kezdett „zsugorodni”. Kezdetben a közlekedés felgyorsulása, a tömegközlekedés beindulása tágította ki az emberek életterét, majd az információs eszközök – a távíró, a telefon, a rádió, a televízió, az Internet – elterjedése hozta közelebb egymáshoz a világon élőket. Ahogy egyre közeledett egymáshoz az ember úgy lett a nagy földgolyóból Global Village azaz világfalu. A kifejezést Marshall McLuhan alkotta meg 1962-ben a Gutenberg-galaxis[15] című könyvében. Ma a kifejezés mindennél aktuálisabb, bár maga McLuhan kezdetben nem a mai értelmében használta. Ma az internetre, műholdas és egyéb kapcsolatokon alapuló tömegkommunikációra gondolunk, hogy bármelyik pontjáról a világnak akár élőben (real time) tudósítást tudunk kapni, belelapozhatunk a fizikailag távol eső adatbázisokba, dokumentumokba, anélkül, hogy a lábunkat kitennénk a lakásból. Az internet összekötő kapoccsá vált és közelebb hozta egymáshoz az embereket, ami talán segít abban, hogy megismerjük és segítsünk a világ problémáin.
4.2. Generációk viszonyulása az internethez, kiket érünk el a neten?
Amikor célcsoportokat és generációs meghatározásokat alkotunk, csak a nagy általánosságokat tudjuk elmondani egy-egy korcsoportról. Képzettség, iskolázottság és ország szerint is változhat ezen csoportok viselkedése és jellemzői, de mindenképpen el lehet mondani róluk egy-két általános dolgot. Egy pr szakember számára fontos megérteni, hogy kikhez miként szól, és hol tudja elérni őket. A dolgozat szempontjából a generációk kapcsán csak az internetes kapcsolatok voltak relevánsak, így azon jellemzőket sorolom fel. A generációs megjelölés a nyugati fejlett és fejlődő országok szülötteit kategorizálja be. Rájuk vonatkoznak az általános normák. Egy afrikai, aki Szomáliában született 1994-ben sajnos nem kategorizálható be, mert nem érvényesek rá az általános kritériumok, mint a jóléti társadalom a demokrácia megléte.
4.2.1. X Generáció
A szociológusok általában három nagy generációt különböztetnek meg a jelenleg élők között. Az X Generáció[16] nevet a William Strauss és Neil Howe által jegyzett Generations[17] című könyvben adta az 1961 és 1981 között született embereknek. Ez a generáció még nem az interneten szocializálódott, de meg tanulta azt használni gyermekiktől. Még nem élnek olyan szoros kapcsolatban a technológiával, de ismerik, használják némelyik elemét. A mobil, a net és a számítógép már általuk is használt lehetőségek, de nem tekintenek rájuk létszükségletként. Mivel mára megvan az anyagi és materiális alapjuk, ezért ők legtöbbször kutatásra, vásárlásra és banki szolgáltatások elintézésére használják az internetet.[18] Az internetre, mint munkaeszközre és segítségre tekintenek, de nem tekintik kapcsolattartó, vagy szórakoztató eszköznek.
4.2.2. Y Generáció
Az Y generáció az 1982-1995 között születetteket foglalja magában. Gyakran nevezik őket “ezredfordulós” generációnak is. Ez a generáció már a számítógépekkel, számítástechnikával együtt nőtt fel, szinte “technológia-őrültek”, számítógép nélkül már nem tudják elképzelni az életüket. Ugyanakkor igen gyakorlatiasak, már iskoláskorukban volt saját mobiltelefonjuk és remekül eligazodtak később az interneten is.
Őket már inkább a házon belül tartották, azzal, hogy minden lehetőséget biztosítottak számukra, mint például a számítógép és az ehhez kapcsolódó internetes játékok. A modern technológiában teljesen otthon van ez a generáció, amelyet segítségnek és magától értetődőnek tekint.
Az Y generáció, otthon érzi magát a világban – hiszen sokat tudnak róla, az internetnek köszönhetően tájékozottak az olcsó utazási lehetőségeknek hála (fapados repülés) pedig sok helyre eljuthatnak és egy multikulturális közegben élnek. Nagyra értékelik a szabadságot, a demokratikus, formalitásoktól mentes beszélgetéseket és munkát, szabályokat. Egyszerre több feladatot szeretnek végezni, folyamatosan pörögnek és inkább a legkülönbözőbb helyekről, mobiltelefonon és laptopon dolgoznak. Fontos számukra a személyi- és szólás-szabadság. Érdemes őket komolyan venni már csak azért is, mert számban jelentősek, és sajátos hírcsatornáik vannak. Ők azok, akik elsődleges hírforrásnak az internetet tekintik, fontos számukra a virtuális közösségekhez tartozás, mint például az IWIW, vagy a Facebook. Nyelvtudásban is felülmúlják az elődöket, a legtöbben minimum egy idegen nyelven megértetik magukat másokkal. Miközben a webkettes csatornákon könnyen és jól elérhetőek bármilyen üzenettel, más, hagyományos hirdetések teljesen hidegen hagyják őket, elhidegültek a TV-től és az újságoktól is
A generáció szívesen intézi ügyeit az interneten keresztül, netbankja van, ügyfélkaput használ, amelyek létezését magától értetődőnek veszi. Fontos számukra, hogy segítséget kapjanak a pénzügyekben vagy önismeretben való eligazodáshoz. A fentiek ismeretében érdemes már most ennek megfelelően alakítani a vállalati hirdetéseket és profilokat[19]
4.2.3. Z Generáció
Z generációnak hívják, akik 1995 után születtek és jellemzően a nyugati kultúrában nevelkedtek, ők követik az Y Generációt.[20] Aktív fogyasztók és magas befolyással bírnak a szüleik döntéseire. Alapvetőnek tartják a technológiát és a kommunikációs eszközök meglétét. Van DVD lejátszójuk, mp3 lejátszójuk, telefonjuk, instant üzenetküldő szolgáltatással tartják egymással a kapcsolatot, tökéletesen eligazodnak az interneten, úgy is nevezik őket, hogy “digital natives”,[21] azaz beleszülettek a digitalizációba.[22]
Folytatás és kapcsolódó anyagok:
A közösségi média és a PR kapcsolata 2
A közösségi média és a PR kapcsolata 3-4
A közösségi média és a PR kapcsolata 5
A közösségi média és a PR kapcsolata 6
A közösségi média és a PR kapcsolata 7
A közösségi média és a PR kapcsolata 8-9
A közösségi média és a PR kapcsolata 10
A közösségi média és a PR kapcsolata 11
[1] Dale Dougherty – O’Reilly Media cég munkatársa
[2] O’Reilly, Tim, (2005) What Is Web 2.0. Elérhető az interneten: http://www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/what-is-web-20.html?page=1 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[3] Budapest Bank (2000) Elérhető az interneten: http://web.archive.org/web/20000823221529/http://www.budapestbank.hu/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[4] Szataki.hu (2000) Elérhető az interneten: http://web.archive.org/web/20001202164400/http://www.sztaki.hu/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[5] Dennis M. Ritchie honlapja, elérhető az interneten: http://www.cs.bell-labs.com/who/dmr/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[6] Magyarország honlapja (2000), elérhető az interneten: http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[7] Központi Statisztikai Hivatal, Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél (2004) Elérhető az interneten: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikeszk/ikeszk04.pdf (utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[8] Központi Statisztikai Hivatal Távközlés, Internet (2004) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tavkint/tavkint04.pdf (utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[9] Gerényi Gábor, Internetes Tartalomszolgáltatás, 2009 Elektromédia,, 36. oldal
[10] push (tolakodó) és a pull (magához csalogató) marketing
[11] Pratkanis, Anthony & Aronson, Elliot (1992) A rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. Budapest: Ab Ovo Kiadó.
[12] Hempel , Jessi (2009) How Facebook is taking over our lives, Elérhető az interneten: http://money.cnn.com/2009/02/16/technology/hempel_facebook.fortune/index.htm?postversion=2009021910 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[13] INTERNET USAGE STATISTICS The Internet Big Picture World Internet Users and Population Stats http://www.internetworldstats.com/stats.htm
[14] Az OLPC rövidítés a One Laptop Per Child (azaz Laptopot Minden Gyereknek) program rövidítése, melynek keretében több multinacionális mamutvállalat igyekszik a hátrányos helyzetű gyerekeket olcsó laptopokkal ellátni. Az OLPC projekt keretében kifejlesztett számítógépek elsősorban tanulási célokat szolgálnak, így a teljesítményük nem kiemelkedő. A költségek csökkentése érdekében a 100 dolláros laptopon természetesen nem a drága Windows, hanem egy egyszerűsített Linux verzió fut. A laptopok elsősorban az argentínai, a brazíliai, az uruguaji, a paraguaji, a líbiai, a thaiföldi és a nigériai gyerekeknek készültek.
[15] McLuhan, Marshall (1962)- The Gutenberg Galaxy, University of Toronto Press. 21, Elérhető az interneten: http://books.google.hu/books?id=y4C644zHCWgC&dq=Marshall+McLuhan&printsec=frontcover&source=bl&ots=KFY5yIKwQm&sig=0Y1brtKn5h9TcZK_n3GMvKyT1FA&hl=hu&ei=5eLPSY9QhYuwBvG6yZ0I&sa=X&oi=book_result&resnum=10&ct=result#PPA1,M1 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)
[16] Kundanis, Rose M. (2003) Children, teens, families, and mass media: the millennial generation, 39 – 40 Elérhető az interneten: http://books.google.com/books?id=RJFmdMjVfJQC&pg=PA39&lpg=PA39&dq=%22generation+x%22+textbook&source=web&ots=Njo6DMoHtP&sig=jNJSNY_z8P2XevJXauQpNZ574KU&hl=en&sa=X&oi=book_result&resnum=3&ct=result (utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[17] Strauss, William & Howe, Neil. Generations: The History of America’s Future, 1584 to 2069. Perennial, 1992 (Reprint)
[18] A PEW Internet felmérése szerint 80%-a az X generációnak bankol és vesz dolgokat az interneten. Generational Differences in Online Activities (2009) Elérhető az interneten: http://www.pewinternet.org/Reports/2009/Generations-Online-in-2009/Generational-Differences-in-Online-Activities/4-Older-generations-use-the-internet-as-a-tool-for-research-shopping-and-banking.aspx?r=1 Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[19] Rothberg Deborah, (2006) eweek.com Generation Y for Dummies Elérhető az interneten: http://www.eweek.com/c/a/IT-Management/Generation-Y-for-Dummies/ (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[20] Schmidt, Lucinda; Hawkins, Peter (2008) Sydney Morning Herald, Children of the tech revolution, Elérhető az interneten: http://www.smh.com.au/news/parenting/children-of-the-tech-revolution/2008/07/15/1215887601694.html. (Utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)
[21] Geck, Caroline (2006) Teacher Librarian, The generation Z connection: teaching information literacy to the newest net generation. Elérhető az interneten: http://goliath.ecnext.com/coms2/gi_0199-5289198/The-generation-Z-connection-teaching.html-page.html#readmore (utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
[22] Riedling Ann Marlow (2007) An educator’s guide to information literacy: what every high school senior needs to know, 15 Elérhető az interneten is: http://books.google.com/books?id=EM7xXAx9vcQC&pg=PA14&dq=%22generation+z%22&lr=&sig=ACfU3U3t_wyBuSo2zg814sy-GPDbgOu4mA Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)
