5. Web 2.0
Mi is a WEB 2.0-nak nevezett entitás? Mire tudjuk azt használni, és miért jó a társadalomnak? Definíció szerint: „a web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, megosztják vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan honlap, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.[1]”
A Web 2.0-hoz gyakorta társul a tartalommegosztás vagy csak megosztás (sharing) fogalma is. Ez több szempontból fontos. Az internet használók alapvető jogként tekintenek az információhoz való szabad hozzáféréshez és megosztásához. Azaz, ha egy hírt megtudnak, és számukra fontos vagy tetszetős alapvető jognak tekintik, azt tovább adni és hozzáférhetővé tenni mások számára, természetesen a forrás megjelölésével. Erre a célra jött létre a Creative Commons licenc, „amely egy, a szerző által a mű mellé adott jognyilatkozat (licenc), melyben a szerző meghatározhatja, hogy mások (a mű felhasználói) mit tehetnek szabadon a művel, és milyen felhasználások esetében kell a szerzőhöz fordulni engedélyért”.[2]” Az Internetes közösségekben még ma is él az a nézet, hogy az internet a “korlátlan szabadság” helye. Sokan Magyarországon is úgy vélik; a világháló, a “kibertér” “senki által nem uralt, jogmentes terület”. Ez távolról sincs így, mert a világhálón történő tetteinkért, közvetített gondolatainkért, esetleg gazdasági tevékenységünkért (e-business) ugyanúgy jogi felelősséggel tartozunk, éppúgy be kell tartani az adott tevékenységre vonatkozó előírásokat, mint ahogy azt a „valós világban” megszokhattuk.
Azt mindenesetre tényként kell kezelnünk, hogy speciális szabályozás vonatkozik az internetre különlegessége miatt, de az emberek a szabad információáramlást a véleményszabadságot alapvető joguknak tekintik rajta. Ez talán azért működhet így, mert az interneten a hirdetéseken kívül mi választjuk meg, milyen tartalmat, vagy melyik oldalt szeretnénk megnézni.
5.1. Társadalmi és gazdasági hatások, amelyek lehetővé tették a WEB 2.0 kifejlődését
A Web új korszaka fontos szerepet tölt be a demokratizálódásban. Mérete miatt, teljességgel semmilyen állam nem tudja kordában vagy ellenőrzés alatt tartani, bár Kínában erőteljes próbálkozás van ez ügyben. Felértékelődik a kollektív tudás és egyfajta globális aggyá növi ki magát a rendszer, ahol a felhasználók bármikor kérdezhetnek egymástól, ami így egy hatalmas szürkeállománnyá olvad egybe. Már a technológiailag nem képzett végfelhasználók is aktívan részt vehetnek a tartalmak előállításában, mert a keretrendszereket a cégek adják. Ennek eredményeként a technológiaközpontúság háttérbe szorul és előtérbe kerül az ember és a közösség. Emellett általános hatásként elmondhatjuk, hogy a Web 2.0 terjedése folyamatosan és jelentősen növeli a távközlési szolgáltatások iránti társadalmi-gazdasági igényt. Nagyobb sávszélesség, gyorsabb letöltés, nagyobb adatmennyiség. A mindennapos internet használat egyik hatásaként a fiatalok gyakran előbb online ismerik meg egymást, és csak egyfajta virtuális ismeretség után találkoznak személyesen. A munkahelyek esetében is tapasztalható már most egy követelmény enyhülés, sokan már otthonról is tudnak dolgozni, mert az interneten mindent el tudnak érni, amire szükségük van, akár a belső vállalati hálózatot is, így a munkaadók gyakran felajánlják, a távmunka lehetőségét, hiszen az nekik is spórolást jelenthet.
A kommunikáció az idők során számos változáson ment keresztül. Régen egyenes út vezetett a legfelső hatalomtól a köznépig. Ez az egyenes út egyirányú kommunikációt is feltételezett. Az uralkodó kiadta a döntéseit, majd várta azok teljesülését. Piramisszerűen épült fel az információk terjedése is egészen a média megjelenéséig, amikor létrejött egy interakció a nép körében is, hogy megbeszéljék a napi híreket. Ez a brandek fénykora, amikor az embert az határozta meg, hogy mit iszik, mit vezet, mit eszik. Legalábbis a cégek ezt szerették volna elhitetni velük.[3]
A legfontosabb változás, amióta létezik internet, egyetlen mondatban összefoglalható: a fogyasztó passzív fogyasztása aktívvá vált, nyilvánosan megbeszéli más fogyasztókkal a termékről alkotott véleményét; a termékről alkotott párbeszéde már nem csupán a magánszférájának a része. A fogyasztó elvárja a kétirányú kommunikációt egy márkától. Ez a folyamat kezdődött el az interneten, majd terjedt át az valós életre.
Ahogy az ábra[4] is illusztrálja a pr szakember számára a kommunikáció, már sokrétűvé vált. Rengeteg embert kell megszólítani és mindegyiket különböző módon. A csatornák és az üzenetek célcsoportonként különböznek. Nem lehet ugyanúgy megszólítani a téma szakértőjét és egy laikust.
Ebben a közegben jött el web 2.0. Az internet hőskorában az online társalgás (chat), a fórumozás új dolognak számított, ez volt az egyetlen nyilvános közege, ahol a netező megoszthatta másokkal a véleményét Magyarországon pedig a kommunizmus után a ténylegesen első lehetőség a szabad véleménynyilvánításra. Ahogy a net növekedett, elért kamaszkorához: kialakultak azok a társas közegek, ahol könnyen meg lehetett osztani a véleményünket. Az ehhez alkalmazkodó szolgáltatások és ez az újfajta gondolkodásmód összefoglalható 5 szóban: megalkotni (generate), megosztani (spread), megmondani (comment), összekötni (network), együttműködni (cooperate). A netező alkot valamit (blog), megosztja másokkal (fórumon, linkgyűjtőn, twitteren), az alkotása köré fogyasztók rendeződnek (ha érdekes az alkotás), megmondják a véleményüket róla (kommentálnak), majd elmentik a tartalmat (rss-olvasás) és megosztják másokkal (social bookmark). Akik hasonló tartalmakat kedvelnek, közösséggé szerveződnek (social network). Ugyanezt a folyamatot lehet lemodellezni egy termék, szolgáltatás megjelenésénél is, és ez a modell lehet az alapja a web 2.0-át használó pr kampányoknak is.[5]
Folytatás és kapcsolódó anyagok:
A közösségi média és a PR kapcsolata 2
A közösségi média és a PR kapcsolata 3-4
A közösségi média és a PR kapcsolata 5
A közösségi média és a PR kapcsolata 6
A közösségi média és a PR kapcsolata 7
A közösségi média és a PR kapcsolata 8-9
A közösségi média és a PR kapcsolata 10
A közösségi média és a PR kapcsolata 11
[1] A Wikipédia Web 2.0 szócikkéből Elérhető az interneten: http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0 (Utoljára ellenőrizve 2009. április 5.)
[2] Creative Commons Hungary Project Bővebb információ és a pontos szöveg elérhető az interneten: http://www.creativecommons.hu/civi/?page_id=2 (Utoljára ellenőrizve 2009. április 5.)
[3] Habermas, Jürgen (1999) A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest Osiris
[4] A kép elérhető az interneten: http://m.blog.hu/ka/karma/image/pic/bht_uj.jpg (utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)
[5] Benei_Peter, (2008) A kommunikáció rövid története, Elérhető az interneten: http://karma.blog.hu/2008/09/08/kommunikaco_rovid_tortenete (utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)
Az internet rövid története « üres lap Said:
on augusztus 13, 2009 at 17:34
[...] A közösségi média és a PR kapcsolata 5. « üres lap Said: [...]