7. Esettanulmányok a közösségi médiából
A 2008-as Interaktív Marketing Konferencián elhangzott Merre tovább közösségi marketing című előadás[1] alapján készült ez a fejezet, amin a szerző maga is részt vett. A résztvevők:
Moderátor: Réz Betyár Gábor, Szabó Márton (iWiW), Végvári Imre (Arcus PR), Pohly Ferenc (Origo), Ráday Dávid (McCann), Pénzes Anna (Média Spirit Consulting).
Az előadás tanulságaként az alábbi dolgokat tenném még hozzá a közösségi pr munkához. Érdemes használni és belevágni, de nem mindenre lehet használni. Például egy új termék bevezetésekor nem biztos, hogy megéri használni, de képes az ingadozó felhasználókat, lojális vásárlóvá átalakítani vagy csak egyszerűen javítani tudja a cég a brand imázsát. Azt viszont mindenképp fontos tudni, mint azt már fentebb is említettem, hogy ez egy teljesen más típusú kommunikációt igényel. Őszintének, lazának, helyenként informálisnak kell lenni az üzenetnek, mert a fogyasztókat közvetlenül érjük el. Ha pedig bejutunk a közösségbe, akkor már elindul a szóbeszéd, azaz a Word of Mouth (WOM.) Persze ez lehet akár negatív is, de mindenképpen elindul. A WOM marketing gyakorlatilag teljes mértékben a szóbeszédre épít. A közösségi hálózatokon pedig elég jó táptalaja lehet, mivel a felhasználóknak csak egy kattintásába kerül egy hírt továbbadni, elpletykálni. A Word of Mouth Marketing Association definíciója szerint a WOM mindig kétirányú kommunikációt feltételez, átlátható és a felhasználó kielégítése a célja. Az általános definíció szerint az egyik felhasználó a másik felhasználó számára információt ad át. Vagyis a vállaltnak olyan információkat kell kiadnia, amely érdekes lehet a felhasználóinak.
Végvári Imre bemutatott egy esettanulmányt, UIP Dunafilmtől. A brief szerint a moziba járást kellett népszerűsíteni pr eszközzel. Az Arcus PR az iWiW használatát ajánlotta be a filmforgalmazónak közösségépítés céljából. A kampány interaktív pr munkát feltételezett. Ehhez szükség volt a felhasználók aktivitására és az ügyfél elkötelezettségére és segítőkészségére. Az IWIW-en létrehoztak egy klubot, amelybe exkluzív tartalmakat juttatnak be. A közösség szépen elkezdett formálódni és meg is jelentek a közösségen belül a véleményvezérek is. Őket kellett elsősorban motiválni és ezt olyan exkluzív anyagokkal lehetett elérni, amelyeket, még az újságírók se kaptak meg, így azokat tudták terjeszteni a saját közegükben. Azzal, hogy a véleményvezérek exkluzív anyagokhoz jutottak és partnerként tekintettek a UIP-ra. Viszont fontos kitétel, hogy a véleményvezéreket csak akkor lehet megszólítani, ha már megtaláltuk őket. Alapesetben ezeket a gócpontokat fel kell térképezni, de az Arcusnál abban bíztak, hogy az IWIW elég nagy közösség ahhoz, hogy magától is kialakuljon egy közösség. Végül igazuk is lett. Ha valamilyen listát szeretnék felállítani az előadás alapján, hogy mire van szükség egy sikeres közösségi interaktív kampányhoz, talán ezeket írnám le:
a) A megfelelő közeg, platform megléte
b) Az ügyfél részéről őszinte, nyitott kommunikáció és exkluzív tartalmak hozzáadása
c) Aktív részvétel kétirányú kommunikáció
d) Nézzük meg mit akar a közösség, ne mi akarjuk megmondani, mit csináljanak.
Negatív oldala a közösségi termékreklámozásnak, az, hogy szürke, érdektelen termékek esetén nem működik. A fogyasztók nem viszik a hírt és nem érdeklődnek iránta. Hiszen a rengeteg felhasználó gondolatban szelektál és, ha érdektelennek találja, akkor kihajítja a gondolatai közül. Viszont, ha a termék jó, akkor a felhasználók maguktól létrehozzák a közösségeket és nem kell azokat felülről építeni, csak esetleg egy picit rásegíteni, az eszközöket biztosítani láthatatlan kézként. A másik nagy tévedés, hogy a közösségi marketing az nem egyenlő az iwiw-el. Sőt az IWIW az nem is igazi közösség, mert a közösséget a közös érdeklődés kör határozza meg, tehát őket kell megszólítani és nem vaktában lövöldözni. Ha például az IWIW klubrendszerében gondolkozunk, akkor már közel járunk az igazsághoz.
Tévhit a közösségi médiával kapcsolatban, hogy az ide tervezett kampányok olcsók. Lehet, hogy a külső cégek, mint a Facebook, vagy az Twitter alkalmazások ingyenesek, de a saját céges honlap felkészítése már igencsak fejlesztési költség igényes, illetve a humán erőforrás, ami jelen esetben megdrágítja ezt a műfajt. A közösségi médiában sikeresnek lenni annyit jelent, hogy sikeresen felépítettünk egy közösséget magunk köré, akik tovább viszik az üzeneteinket. Ez a legnehezebb pontja a kampányoknak. Miután ez megvan már könnyen rávehető a közeg, hogy segítőkész legyen. De a közösségépítés maga és annak folyamatos karbantartása, fejlesztése nagyon időigényes és költséges.
7.1. A videómegosztó oldalak. Az új TV létrejötte?
Lonelygirl15 esetében láthattuk, hogy az internetezők milyen fogékonyak a videós tartalmak iránt. Mivel a reklámtörvény szabadabban kezeli az internetet itt több dolog megengedett, mintha tévében kerülne levetítésre egy szpot. Mindenesetre az sokat elárul az online reklámfilmek sikerességéről, hogy 2007-ben a cannes-i reklámfesztivál fődíját egy olyan reklám nyerte, amelyet soha, egyetlenegyszer sem vetítettek sem televízióban, sem moziban! A Dove számára készült reklámfilm, amelyet feltettek a netre Dove – Evolution címmel. A film arról szól, hogy miként tudnak sminkkel és digitális technológiával egy átlagos kinézetű, mondhatni, nem annyira attraktív nőből, nőideált kreálni. Magyarul a reklámipar csalását leplezik le, ha csak egy kis szeletét is. A mai adatok szerint a két évvel ezelőtt feltöltött anyagot majd kilenc millióan látták a YouTube videómegosztón továbbá még legalább tíz példányban feltöltötték mások, amelyek összenézettsége 15 millió felett van, illetve a felhasználók elkezdtek zsongani körülötte és még legalább négy videó született, ami ezzel a videóval kapcsolatos. A legnézettebb videóra 2009 márciusáig négyezer hozzászólás érkezett. Ha média értéket számoltunk volna a videó kapcsán, biztos vagyok benne, hogy hatalmas számot kapunk, pedig nem történt más, mint az, hogy a fogyasztók önként, ingyen, saját kedvtelésükre nézegettek egy olyan reklámot, amelyet amúgy a televízióban elkapcsoltak volna.
Az online videók népszerűségét az Universal McCann Wave 3[2] felmérése is igazolja, amelyben kimutatták, hogy az internet használók 82.9 %-a néz online videókat. Az online videó formátumokban való lehetőséget erősített meg Hegyi György a Webcsatorna főszerkesztője a Digitális pr napon 2008 novemberében, amelyen a szerző elkészítette saját jegyzeteit is. Az előadás a szerkesztett webvideós tartalmak pr-célú kihasználásáról szólt. Egy Egyesült Államokban készített kutatásra hivatkozva azt állította, hogy az internetes videómegosztó oldalakon található videók közül, a felhasználók inkább a szerkesztett, vágott videókat szeretik, nem pedig az egyszeri, vágás nélküli anyagokat. A felhasználók 49 %-a néz például mozi előzeteseket rendszeresen az ilyen oldalakon.
A pr-célú felhasználásra számos példát hozott, például első lépésben a cégek tárolt videó anyagaikat, amelyek akár még beta vagy VHS kazettákon vannak, érdemes digitalizálni és ezzel a minimális költséggel feltölteni, a videómegosztó oldalakra, megfelelő címkézéssel[3] ellátva feltölteni azokat. Több lehetőség van abban, ha közvetlenül a net számára készítjük az anyagainkat, például egy termékbemutatóról vagy kiállításról. A mozgókép többet ér bármilyen más szöveges tartalomnál. Többet tudunk megmutatni és elmondani benne, mint bármilyen szóval. Innovatív eszköz lehet egy cég kezében, ha saját webalapú tévét indít, a saját szakterületén belül. Ezt lehet akár külső, akár belső pr-re is használni. Tegyük fel, hogy a cégünk a szerverek piacán tevékenykedik, lehetséges, hogy elindít egy kis webtévét a szerver tematika témakörben, miközben bemutatja saját magát is, belső működését ezzel is növelve a cég pozitív megítélését. A filmek rendszeres sorozatként megjelenve kiváló pr eszköz lehet egy vállalt kezében, akár saját oldalon hozza le őket, akár feltölti azokat valamely videómegosztó oldalra.
A második példája egy videó katalógus, a hoteltár[4] volt, amely Questor utazási irodájának, a Questor Travelnek készült multimédiás összeállítás, amely videókon keresztül mutatja be az úti cél lehetőségként felmerülő hoteleket. Hegyi azt mondta, hogy ez az innováció, 40 %-os forgalomnövekedést hozott az utazási irodának. Nemzetközi példaként a Mercedes autómárka tévéjét[5] említette, mint etalonkezdeményezést.
7.2. A blog mint forrás és pr eszköz
A blog elindulása után hatalmas sikernek örvendett. Egyre többen használták őket, mígnem mára a technocrati.com és a McCann felmérése alapján[6] az internetezők 77 %-a olvas blogokat. A blogok titka, hogy közvetlenek, nem formális a nyelvezetük és rengeteg, a mainstream[7] média által nem preferált, témával foglalkoznak. Hogyan lehetne ezt a sikert és olvasottságot meglovagolni egy vállalat számára. Indítson-e egy vállalat blogot, ki írja azt és miről szóljon?
A blogok és a mainstream média közötti határ folyamatosan elmosódik. A nagyobb látogatottságú blogok fokozatosan újság jelleggel kezdenek el működni, hogy megfelelhessenek a velük szemben támasztott olvasói elvárásoknak. Folyamatosan frissülnek, naprakészek és profin vannak megírva a bejegyzések. Erre válaszul már a legtöbb hagyományos szerkesztőségi alapon működő médium is elindította a saját blogját, hogy térvesztésüket kompenzálják.
A blogok tulajdonságai közé tartozik, hogy íróik általában nem hirtelen fellángolásból írnak, hanem átlagosan több mint három éve vezetik, már azokat derül ki a Technorati felméréséből. Naponta több mint egy millió blogbejegyzés születik szerte a világon. Egy blog többnyire maximum öt különböző témával foglalkozik ezért is lehetnek népszerűek a közösségek életében. A márkák nem függetleníthetik magukat a blogoktól – akár tetszik, akár nem, WEB 2.0 stratégiától függetlenül, a cégeknek azzal kell szembesülniük, hogy a termékeket értékelik, véleményezik, és nem kizárólag pozitív módon. Ötből négy blogger ír termékbemutatókat, vagy véleményt márkákról, ebből 37 %-uk rendszeresen.
7.2.1. A vállalati blog
Önmagában az üzleti blog nem varázsige; nagyon el kell találni valamit ahhoz, hogy az emberek rákapjanak, szeressék azt, olvassák rendszeresen. Ehhez hasonlóan, ha pozitív módon szeretne szerepelni egy cég mások blogjaiban, akkor – akármekkora intézményről is van szó – alázattal, egyenrangú félként kell megközelíteni a bloggereket, közülük is elsősorban a véleményformálókat. Szántó Balázs a Noguchi Porter Novelli Ügyfélkapcsolati igazgatója szerint, vállalati blogból, minimum háromfélét kell megkülönböztetnünk.
a) Belső
b) Vállalati
c) Marketingblog
A belső blogot érdemes a vállalat életében először bevezetni, mert jó tanulópénz lehet, az alkalmazottak felé nyitni és felkészülni a kifelé történő blogolásra. A blog megkönnyítheti a belső információáramlást és az alkalmazottak is jobban érezhetik magukat a cégnél. A pr számára a legértékesebb a vállalati blog, amelyen nem közvetlenül eladni akar a vállalat, hanem reputációt[8] növelni, brandet népszerűsíteni és a fogyasztók bizalmát akarják megnyerni. A vállalati blog hosszú távú projekt és mindenképp elkötelezettség szükséges hozzá. Fontos, hogy ez egy interaktív csatorna, tehát érkeznek válaszok, vagy hozzászólások is a bejegyzésekre, amelyekre reagálnunk kell, különben a blog elveszti szerepét. Ugyanakkor a blog, mint már arról szóltam, jól meghatározott célcsoporthoz szól. Csak annak a vállalatnak szabad blogot indítania, amely működésében is az átláthatóságot pártolja, mert ezáltal érdekes információk kerülhetnek ki. Persze nem vállalati titkok. Az Opera böngészőfejlesztő cég például megfogalmazta irányelvekkel[9] az alkalmazottai számára, hogy miként érdemes blogolni.
a) Merd megosztani a gondolataidat!
b) Legyél aktív!
c) Nem felügyelünk, használd a józaneszed, ha blogolsz és ellenőrizd a helyesírásod!
d) Ne blogold ki a céges titkokat!- Ha bizonytalan vagy, inkább ne írd le. A sajtóközlemény jó alap lehet.
e) Ellenőrizd a forrásaidat!
f) A mi barátaink a te barátaid is! – a partnereket ne beszéld ki.
g) Ha gondolod, tegyél ki a blogodra egy szöveget arról, hogy az ott leírtak nem tükrözik az Opera álláspontját.
h) Használd a józan eszedet! A blogod ablak a világra! Csak arra kérünk, hogy közben ne feledkezz meg arról sem, milyen jogi kötelezettségeink vannak!
Ezek jó viszonyítási alapok egy céges blog elindításához. Tom Murphy a CapeClear Software vezetője szerint a “Blog egy humánabb képviselője lehet a vállalati arculatnak, mind amilyen a sajtóközlemény, vállalati website vagy a cég brosúrája.” Persze azt fontos egyeztetni cégen belül is, hogy ki ír blogot és miről, hogy a pr vezetők fel legyenek készülve, esetleg tanácsokkal tudja ellátni az alkalmazottakat egy ügyben, hogy mikre érdemes blog írásnál odafigyelni. Többek között célszerű az Opera szabályzat mintájára, saját irányelveinket megalkotni.
Például a Microsoft már több éve működteti a toborzó blogját,[10] ahol a látogatók arról olvashatnak, hogy a cég jelenleg éppen miket fejleszt, van-e üresedés a cégnél esetleg milyen fejlesztőket keresnek illetve az egyéb HR-es akciókról, amelyek közelebb hozzák a vállalatot az emberekhez. Segít eligazodni az állásinterjún, tippeket-trükköket mondd, hogy mire érdemes figyelni egy állásinterjún. A blog, persze interaktív, így bárki kérdezhet, az írók pedig válaszolnak. Ha ők épp nem tudják a választ, akkor megkérik a legilletékesebb munkatársukat, hogy segítsen. Például egy brazil fejlesztőnek, aki érdeklődik, egy brazil kolléga válaszol, nem pedig egy HR-es.
A vállalati blog segíthet abban, hogy egy bizonyos téma szakértőjeként tekintsenek rád az emberek és az ügyfeleid. Természetesen ezt erősen támogathatja a szervezet ismertsége, tekintélye is. A vállalat és a szakértő kölcsönösen erősítik egymás hitelességét. Jonathan Schwartz a Sun Microsystem elnöke úgy nyilatkozott, hogy nagymértékben a blogjának és az abban megnyilvánuló nyitottabb kommunikációnak köszönheti, hogy a 99. helyről a 6. helyre lépett elő a legkedveltebb szervergyártók listáján.[11] A vállalati honlap sajtószoba szekcióját is pótolhatja, vagy kiegészítheti egy blog. Az újságíró saját igénye szerint szolgálhatja ki magát, nem kell passzívan várnia a vállalat sajtóközleményeire. Ráadásul a blog a szokásos sajtóanyagokhoz képest kevéssé formális lehet. A blog erőssége abban is rejlik, hogy olyanokat is közölhetünk rajta, ami a médián nem menne át, de a közösség felkaphatja és továbbviheti a hírt. A Google sok esetben bizonyos fejlesztéseit, csak a blogjában jelentett be, mert a hagyományos médiát nem érdekelte a hír. De egy idő után a felhasználókat annyira érdekelte a hír, hogy a mainstream média is felfigyelt rá, és gyakorta le is közli már a bejelentéseket. Tehát irányíthatjuk is vele a médiát, ha a megfelelő közösséget építjük ki magunk köré.
A blogokon olyan, közvetlenül a vállalathoz esetleg nem kapcsolódó anyagokat is közölhetünk, amely a vállalati honlapon már nem férne el. Például a közösség által felkapott videót vagy képet mi is publikálhatunk, vagy kommunikálhatjuk munkatársaink személyes sikereit is. Amivel elrettenthetjük olvasóinkat a blogunktól azok az újraközölt sajtóhírek – hacsak nincs valamilyen teljesen más nézőpontja a dologról, ha túl pr szaga van, akkor biztos, hogy elveszítjük a még meg sem szerzett olvasóinkat is.
7.3. Az RSS, mint létfontosságú tényező –az elkötelezett fogyasztó
Magyarul, ez egy XML szabványú szolgáltatás, mely a website-on megjelent aktuális hírek vagy cikkek továbbítására szolgál (cím, szerző, kategória, rövid tartalom és link). Az információkat automatikusan továbbítani lehet egy másik website-ra vagy az erre a célra a felhasználó gépén telepített programba.
7.3.1. Az RSS használatának előnyei
Azok a vállalatok, melyek kommunikációs részlegei nagy aktivitással rendelkeznek, mindenképpen használniuk kell az RSS nyújtotta előnyöket. A sajtószobába vagy vállalati blogba ezt már mindenképpen integrálni kell. Az RSS előnye a hírlevelekkel szemben az, hogy nem igényel feliratkozást, illetve a felhasználónak semmilyen más személyes adatot nem kell megadnia. Az RSS garantálja, hogy egy honlap semmilyen frissüléséről nem maradunk le, mert az folyamatosan, visszakövethetően megérkezik a címzett olvasójába. Aki feliratkozik az RSS értesítőnkre az már egy elkötelezett fogyasztó, mert ő hívja magához a mi tartalmunkat. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megfelelő tartalommal megtartsuk őt és az információ továbbadására serkentsük.
A cafepr.hu[12] oldal RSS rendszerének létrehozásában a szerző maga is részt vett. Ezen keresztül az újságírók vagy az érdeklődök, feliratkozhatnak a vállalattal kapcsolatos hírekre és\vagy sajtóközleményekre. Mindezt úgy tehetik meg, hogy az RSS csatornájukat saját maguk állíthatják össze a teljes ügyfélportfólióból, így megválaszthatják, hogy mely iparág, mely ügyfelei iránt érdeklődnek és ezt megkapják egy feedben és nem kell több darabra feliratkozniuk.
7.4. Miket tud a pr saját eszköztárába felvenni a WEB 2.0-s eszközökből
10 évvel ezelőtt egy közlemény nemhogy újságíróra, de talán még médiumra sem volt szabva igazán. Az újságírók előszeretettel adtak meg elérhetőségnek központi e-mail címeket, mivel a sajtómunkások és ügynökségi munkatársak közötti kapcsolatok építésének igénye újságírói oldalon nem mutatkozott erősnek. Sokkal többre értékelték, ha közvetítők nélkül, direkt vonalon érték el egy szervezet, felelős képviselőit. Így a beérkező közlemények a legtöbb esetben egy szerkesztőségi hírelosztóba érkeztek, és lassan – szerkesztői, rovatvezetői – szűrőn keresztül landoltak a téma felelősénél. Emiatt a testreszabhatóság igénye sem jelent meg az újságírók oldaláról, és a gyakorlat legnagyobb buktatójaként az ügynökség sem kapott direkt visszajelzést a sajtóanyag felhasználhatóságáról. Így történhetett, hogy a szerkesztőségekbe érkező anyagok sokkal inkább az ügyfél tartalmi igényeit tükrözték, és nem az újságíró számára valóban hasznos, releváns, személyre szabott – így könnyebben feldolgozható – információkat hordoztak. Az elmúlt tíz évben letisztultabbak lettek a tartalom-menedzsment technikák, és az újságírók, médiumok fogyasztói igényeinek megfelelően a kiszolgáló technológiai háttér is.
A technológia fejlődésével új igények és technikák gyűrűztek be, a személyre szabott információk iránti vágy megnövekedett. Már az előkészítés során fel kell mérni a célcsoportot, hogy kinek küldjük ki anyagunkat, mert már a tartalomnak is eszerint kell készülnie. Manapság ha egy pr ügynökség színvonalas – vagyis eleve megjelenésre ítéltetett – sajtóanyagot kíván közzétenni, már az előkészítés folyamán meg kellene terveznie mely médiumok relevánsak a tartalom alapján, és az orgánumoknak, illetve azok olvasóinak milyen speciális “fogyasztói” igényeik vannak. A szöveges tartalom elkészítésénél egyre komolyabb szerepe van azoknak a kifejezéseknek, kulcsszavaknak, amelyek legjobban leírják az ügyfél tevékenységét, termékét, hiszen a sajtóközlemények sok esetben a keresőkön keresztül is megtalálhatóak lesznek. Vagyis oda kell figyelnie arra, hogy az interneten keresők számára melyek lehetnek a hívószavak az adott témával kapcsolatban, azokat ugyanis hangsúlyosabban kell szerepeltetni a szövegben. Az online szövegírás teljes mértékben különbözik az offline-tól. Míg egy szóismétlésekkel tarkított szöveg a print lapokban szégyennek minősülne, addig az online világban lehet, hogy egy page rank[13] értéket hoz az oldalunknak a Google rendszerében. Mégis az online legfőbb előnye a real time, valós idejű tartalmi elérés. A print újságok esetében is gyakorta találunk hivatkozásokat régebbi lapszámokra, amit fáradtságos módon, ha éppen érdekel minket egy téma, elő kell keresnünk fizikailag. Egy online újságíró pusztán egy link beágyazásával megteheti azt, hogy egy témára visszautal, ezáltal tájékoztatva az olvasókat az adott téma előzményeiről. Fontos megemlíteni, hogy ezek a linkek, nem csak az olvasót segítik, hanem az adott szövegoldal page rank-jét is növelik.
Egy magára valamit is adó ügynökség – pont a személyes kapcsolat jelentősége miatt – nem küld ki olyan közleményt, amelynek a megszólításában az áll, hogy Kedves Kolléga, vagy Tisztelt szerkesztőség. A megfelelő programokkal és adatbázisokkal már be tudjuk azt is állítani, hogy név szerint, tegezve, vagy magázva szólítsa meg az adott újságírót. A sajtóközlemények kiküldésénél már több dologra is illik figyelni.
Érdemes és előremutató kezdeményezés lehet, ha a különböző orgánumoknak hasonló, de nem ugyanolyan címmel küldjük ki a közleményt, hiszen sajnálatos módon sok esetben a hírszerkesztők egyszerűen feltöltik a közleményeket a portálokra és ezzel csökken a mi elérésünk is. Mivel sok esetben a csak a címeket olvassák el az olvasók, ebből megítélve, hogy érdemes-e egy cikket elolvasni, így már annak is tartalmazni kell némi információt. Nap, mint nap találkozhatunk olyan címekkel a hírgyűjtő oldalakon, amely két-három internetes újságnál is ugyanúgy szerepelnek. Természetesen ez egyrészt a publikáló szerkesztőséget minősíti, azonban az olvasóban akár a közleményt kiadó céggel kapcsolatban is negatív érzéseket kelthet. A pr szakmában az egymás segítése talán az összes más kommunikációs területnél, tevékenységnél erősebben jelenik meg igényként, így ha az ügynökség fel tud készülni a kényes helyzetek elkerülésére, miért ne tenné meg?
Az előbb felvetett másolás problémája új igényeket hozott a közlemény formázásával, megjelenítésével kapcsolatban is. A CMS-t[14] használó szerkesztőségben dolgozó munkatársak igényként fogalmazzák meg azt is, hogy a formázott, igényesen elkészített szöveges dokumentum mellett egy, a formázást nélkülöző egyszerű szöveg (.txt fájl) is legyen a csatolmányok között, vagy a levéltörzsben, hiszen ezeket lényegesen egyszerűbb kezelni, mint a kódokat is tartalmazó Word fájlt. Ugyan nem szokványos, de fontos tudni, hogy egyre több vírus kering a világhálón. Előfordulhat, hogy az általunk küldött csatolmány is tartalmaz vírust, ezért azt az újságírók sem szeretik megnyitni, arról a tragédiáról nem is beszélve, ha tényleg vírust tartalmaz egyik csatolmányunk és megfertőzzük az újságíró gépét, akkor soha többet nem fogad tőlünk levelet. Esetleg még tiltó listára is rak minket.
Lényeges, az ügyfél érdekeit messzemenően figyelembe vevő megoldás az is, ha a közlemény végén – a portálokhoz hasonló módon – kapcsolódó tartalmak, cikkek is elérhetőek linkként, hiszen feltételezhetjük, hogy az újságíró a publikálás előtt szeretne részletesen tájékozódni az adott piacról, cégről, szolgáltatásról, termékről. Az újságírók munkáját tudjuk például megkönnyíteni, illetve postaládáját se tömjük tele felesleges dolgokkal, ha a közleményhez kapcsolódó képeket feltöltjük egy publikus képmegosztó szájtra, mint például az Indafoto.hu vagy a picasa.com. Az így feltöltött képeknek csak a linkjét kell megadnunk az újságíró számára és az általunk feltöltött, elméletileg végtelen darabszámú képből, kiválaszthatja, hogy melyikre van neki épp szüksége és milyen méretben. Így nincs szükség nagyméretű kéretlen képekkel teletömnünk sajtókapcsolataink postaládáját. Amennyiben ezeket az ismertebb ingyenes képfeltöltőket használjuk, nincs szükség a céges honlapon fejlesztésre, hogy ki tudja elégíteni ezeket az igényeket és az új médiás oldalak, mint például a blogok, könnyebben tudnak képeket publikálni, mert beágyazható galéria (embed link, beillesztő kód)) kódot is tudunk nekik küldeni igény szerint. Ez pedig a social media napjaiban már nagyon fontos. Hiszen a felhasználók már választhatnak (pull kommunikáció), hogy mit szeretnének nézni.
Könnyebbség az is, ha az ügynökség közzétett képinek RSS feedjének linkjét megosztjuk az újságírókkal, hiszen az RSS olvasók használóinak száma évről évre folyamatosan nő. De ebből kifolyólag, nem csak az újságírók tudnak feliratkozni képeinkre, hanem az adott ügy, márka iránt elkötelezett fogyasztók is. Ami miatt még közelebb érzik magukat a márkához. Amit mindenképp szükséges megtennünk, az az online sajtószoba létrehozása, ahonnan az újságíró, akár regisztráció nélkül, letölthet képeket, háttéranyagokat, és adatokat. A közleményeinket is szükséges ide feltöltenünk és RSS csatornába fűzni őket, hogy a képek mintájára hozzáférhetővé váljanak.
A social media-t említve még több fontos dolgot szükséges elmondani. Például a videómegosztó szájtok térnyerését. A legfrissebb kutatások szerint az internetezők igen nagy százaléka néz online videókat például a YouTube-on, amely az interneten eltöltött idejének a 30-40%-át is kiteszi.[15]Tehát, ha leforgatunk egy anyagot, bármivel kapcsolatban, akkor annak feltöltése, már igazán nem fáradtság. Persze ez még nem minden, hiszen a közönség fog dönteni, hogy megnézésre érdemesnek tarja-e az anyagunkat vagy nem. Tehát érdemes olyan anyagokat feltölteni, amelyek színvonalasak. Azt viszont soha nem tudhatjuk, hogy az internetes közösség éppen mit kap fel, ezt később a vírusvideókkal foglalkozó részben kifejtem.
Amennyiben a közlő szervezet rendelkezik saját sajtószobával, úgy az interjú készítésének lehetősége kezelhető ezen a felületen (ha így van, akkor a közlemény végén ennek elérhetősége meg kell, hogy jelenjen), azonban ha még ez nem készült el, akkor indokolt lehet a kapcsolattartó megadása, interjú-időpontok lehetőségének felajánlása. A sajtószobán belül, már ne csak asztali telefonszámunkat adjuk meg, hanem mobilunkat is, és az IM elérhetőségünket is. Érdemes válasz email címnek, ami egyúttal feladóként is szerepel az ügyfél@ügynökség.hu formátumot megadni, mert így nem lesz kavarodás az újságírók fejében, akkor sem, ha az adott ügyfélen dolgozó munkatárs, már nem dolgozik a cégnél.
Amennyiben a cégnek van saját microblog fiókja, akkor oda is el kell küldenünk üzenetünket, hogy követőink értesüljenek róla. Az újságírók és a közösség akár innen is értesülhet üzenetünkről, közleményünkről. Fontos megemlíteni, hogy a sajtószobánkba érdemes még néhány dolgot integrálni. Példaként a LEWIS PR Lewis Wire szolgáltatását állítanám. A Tchibo egyik sajtóközleményét ábrázolják a mellékletként csatolt képek. Jól látszik, hogy minden fentebb említett elem benne van. Képekkel van illusztrálva az anyag, amelyek a print magazinok számára, akár nagy méretben is elérhetőek (300dpi). Az oldalon megtalálható az RSS linktől kezdve a továbbküldés emailben linken át a sajtókapcsolat adatokig minden. Sőt a közlemény alján ott vannak a közösségi média termékekben való könnyebb megosztásra szolgáló kis linkek is. Talán amit hiányolok az az IM elérhetőség és a külső képtároló oldalon is megtalálható képek lehetősége.
7.4.1. Fórum, mint az információ forrása
A kommunikáció immár alulról szerveződik, a felhasználók beszélgetnek a termékekről, visszajelzéseket küldenek, ha nem is nekünk, de mások számára adnak felvilágosítást, tanácsokat. Egy fórumban sok mindenről lehet szó, de a legtöbb fórum tematikusan van bontva és szigorúan egy téma köré épül. Egy igazi aranybánya lehet egy péeresnek és magának a cégnek is. A cég látja, ha valamilyen probléma adódik az egyik termékével, a felbukkanások száma alapján pedig látja, hogy ez az adott termék, vagy az egész konstrukció hibája, így fel tud készülni az esetleges visszahívásokra és a kommunikációs lépésekre, mielőtt súlyosan sérülne az imázsa. A kiválasztott fórum figyelése során elég hamar kiderül, hogy kik a véleményvezérek a fórumon belül, így őket a következő kampányunk vagy válságunk esetén könnyedén felhasználhatjuk, ha időben elkezdjük velük kiépíteni a kapcsolatot.
Egy személyes példával illusztrálnám a fórumfigyelést. A Café PR-nél eltöltött idő alatt az egyik elektronikai cég üzletágainak számára készítettem fórumfigyelést. Minden terület számára az öt legfontosabb fórumot vizsgáltuk, azt az ötöt, amely a legtöbb forgalmamat generálta egy év alatt. Tapasztalatom szerint, általános időszakban a heti egy jelentés elégséges volt. Kampány időszakban is elég volt heti egyszer elküldeni a jelentést, de néha naponta át kellett nézni, hogy a felbukkanó esetleges hiányosságra rávilágító hozzászólások alapján korrigálni tudjunk a kampányon.
A fórum alapján az egy-egy termékhez kapcsolódó üzeneteken is lehetett módosítani, vagy egyszerűen csak ihletet meríteni, hiszen az ott található profik, jobban értettek néha az adott témához, mint mi. Szakértővé képezték magukat, ezáltal a téma véleményvezérei is lettek. Az ő véleményükre, mindig adott a közösség és folyamatos jelenlétükkel a fórumot is előre vitték. Az ilyen közösségeket befolyásolni nagyon nehéz, mert egyből megérzik, ha marketing szándékkal közelítenek feléjük. A fórum marketing pedig könnyedén a visszájára is fordulhat, mert elterjedhet a híre, hogy a vállalat manipulálni próbálja a fogyasztókat. A fórumokon történő pr munka nagy körültekintést és óvatosságot kíván. Csak rutinos, képzett péeresek számára javasolt, többek között azért is, mert el kell tudni rugaszkodni a tökéletes pr szövegektől és nyelvezettől is a hitelesség érdekében. Persze a közösséggel lehet úgy is beszélni, hogy felvállaljuk, hogy az adott cégtől vagyunk, ami szintén vezethet eredményre, de fontos felkészülni, a folyamatos támadó kritikákra ilyen esetben.
7.4.2. Vírus videó – Amit a felhasználó maga küldd tovább
A vírus szót marketinges értelemben arra használjuk, ha a létrehozott anyag úgy terjed, mint egy vírus a felhasználók által. A létrehozó, csak elküldi néhány helyre a videót és az ismerősei továbbküldik, mert nekik is tetszik. Sikeres vírus eszközökre több példa is van a közelmúltból.
A Pepsi Mikulás vírusfilmje[16] egy hétvége alatt szaladt körbe az interneten. Lényegében egy személyre szabott álhírről van szó, amelybe az ember saját neve tűnik föl. Két hét alatt közel 2,5 millió különböző email címre küldték tovább a filmet, és közel ötmillió letöltést mért a végrehajtó ügynökség, ami gyakorlatilag egyenlő a magyar internettel. [17] A videó sikerességét, az aktualitása (gazdasági válságra való utalás), személyre szabhatósága és a viccessége adja. Illetve a végén a lehetőség be van ágyazva, hogy könnyedén tovább küldhessük azt.
A vírusreklám él és virul. Az internetes közösségekből születnek az ellenreakciók vagy válaszok az ilyen videókra. A videók után beindul a buzz, amit magyarul talán a „zsongás” kifejezés takar a legjobban és létrejönnek a mémek. Nézzünk erre is néhány példát. Elsőként a Soproni sör reklámját,[18] amely hazafias húrokat penget meg. Tipikus példája annak, hogy sohasem lehet tudni, mit fog felkapni az internetes társadalom. A Soproni szpot indulásakor is először inkább egy országimázs film jutott róla az ember eszébe. Nemzeti hangulatú húrokat penget meg a reklámfilm. A videó szinte kínálta magát arra, hogy valaki feldolgozza és átírja egy picit. Az első feldolgozás, ami megindította talán az egész folyamatot a tyuxar.hu –tól érkezett.[19] A kifigurázó videót az óta 650.000-en látták, ami szép szám egy hónap alatt. A reklám sikerét és a reakciókat látva a felhasználó elkezdték feltölteni a Sopronis spotot a videómegosztókra, mert magukénak érezték azt vagy talán saját videóik forgalmának növekedését akarták elérni. De ezzel gyakorlatilag még több mint 100.000 nézettséget kapott a soproni spot és legalább tízszer töltötték fel. Az buzz nevű effektus pedig itt jön be a képbe. Ugyanis a paródia videóról mindenki úgy beszél, mint a Soproni sör reklámnak a paródiája. Tehát a márkát egy pozitív értelemben említik a továbbiakban. A YouTube-ra feltöltött, legnézettebb Sopronis reklám statisztikái szerint több mint kétszázezren látták már ezt a videót, az összes videót ebben a témában pedig körülbelül ötszázezren, amiből körülbelül ötvenezer lejátszás külső oldalakon történt ahova a videót beágyazták.
A Soproni online támogatást nem tervezett a tévés kampány mellé, és nem volt online koordinátora kampánynak, az összes aktivitás a felhasználók részéről érkezett. Ha lett volna igény online projektre is, akkor a még nagyobb sikereket érhettek volna el, például egy szellemes microsite megtervezésével. Együtt élni a kampánnyal, ez a feladata a vállaltoknak és a péereseknek is. A reklám természetesen csak a felhasználók jóvoltából került fel a videómegosztókra, ebben a Soprononinak nem volt szerepe. Tehát a plusz ötszázezres nézettségtől is elestek volna, ha nincsenek a felhasználók. Ha melléraknak egy nyereményjátékot, akkor máris lehetett volna adatbázist építeni, amely később az online projektjeik alapja lehetett volna.
A Google keresőben rákeresve a „Soproni Magyarország én így szeretlek” szókapcsolatokra huszonkilencezer (!) találatot kapunk. Tehát a fogyasztók foglalkoztak a témával. Ezek a felhasználók, mind a multiplikátorai egy sörmárkának és erre még rátett egy lapáttal a tyuxar.hu video adaptáció. Mivel ebben a videóban nem kapcsolódott össze negatív érzettel a végén elhangzó mondat ”na én most leiszom magam” (vagy nagyon elvakultnak kell lenni hozzá), további pozitív töltetet kapott a Soproni Sör. Egyszerűen jót nevettünk rajta, összekacsintunk egy picit, felismerjük a negatív sztereotípiákat és kész. A zsongás pedig beindult, mert azóta a Roxy rádió ugyanerre az analógiára készített egy rádióreklámot saját magának, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai szintén erre a forgatókönyvre megcsinálták saját videójukat[20] a BME kapcsán. Ezekhez mind hozzátapad már az eredeti anyag neve, azaz a Soproni, mert anélkül értelmezhetetlenné válna az analógia.
7.5. Márkaevangelizmus
A pr szakembereknek azt fontos felismerniük, hogy az internetes arculat kitágult. A közösségi média nagy változást hozott abban, hogy a kommunikációt már nem a cégek, brandek végzik, hanem emberek. A blogokban, Twitteren, YouTube-on és a konferenciákon sem márkákkal kommunikál az ember, hanem hús vér emberekkel, de fogyasztó még őket azonosítja be a márkákkal. Ezek az emberek lesznek a márkák meghosszabbított arculatai. Ezen túl ők lesznek a nagykövetek. A márkákat azért hozták létre régebben, hogy megkülönböztető jegyei legyenek egy-egy cégnek vagy terméknek. Ezeket a márkákat utána felruházták emberszerű tulajdonságokkal, hogy az emberek jobban szeressék őket. Az internetes közegben azonban, már nem tudnak márkák kommunikálni, itt már oda lehet, sőt oda kell rakni egy-egy arcot a kommunikáció mögé, mert különben hitelességet vesztünk. A brand csupán a kertet adja a házhoz. Ha én az Applenek dolgoznék, akkor célszerűen a célcsoport által elvárt ruhákban, eseményeken kell megjelennem, hogy hitelesen tudjam kommunikálni a márkát. A személyiség és maga az ember válik újra döntővé egy márka kapcsán. Ilyen típusú ember Steve Jobs is, akit a legtöbbször márkaevangélistának neveznek, a márka arcának, szóvivőjének. A fogyasztók fejében már gyakorlatilag a személy és a márka összekapcsolódott. Amit Steve Jobs mond, azt az Apple mondja. Ezt a tényt a legjobban 2009 eleji bejelentése igazolja, amikor nyilvánosságra hozta, hogy kis időre visszavonul. A Kreatív szaklap, Mi lesz az Apple-lel Steve Jobs nélkül?[21] – című cikke rámutat a márkaevangelizmusban lévő erősségekre és veszélyekre is. Az Apple elkötelezett fogyasztói guruként tisztelik Jobsot. 1996-tól napjainkig, trendsetter (trendalkotó), sikeres mainstream lifestyle márkát csinált az Appleből. Eközben azonban az Apple-márka és Jobs szinonimákká válták. Gazdaságilag és a brand szempontjából is. Hiszen amikor egy véletlen folytán Jobs szívrohamának híre[22] kikerült a médiába a részvények árfolyama meredek zuhanásba kezdett.
A gazdasági összeköttetés tehát megvan, az imázsát pedig a fogyasztók reakcióból és hozzáállásából látjuk. Jobs egyszerre testesíti meg az Apple hangját és az arcot a fogyasztók felé. Ő a minta a fogyasztók számára, akivel azonosulhatnak, mert egy márkával nehéz azonosulni, de egy személlyel annál könnyebb. Ezért fontos, hogy minden márkának meg legyen a kommunikációs arca, akivel a fogyasztók azonosulni tudnak, aki a médiában szerepel. Ez manapság a közösségi médiában, még fontosabb, mint valaha, mert a párbeszéd nem márka és fogyasztó között zajlik, hanem személy és fogyasztó személy között. Ezt igazolja a Weber Shandwick tanulmánya[23] is, amely szerint a márkákhoz kapcsolódó advocacy (azaz a márkaevangelizmus) a reklámtevékenységnél ötször hatékonyabb eszköz az új és márkahű fogyasztói kör kialakítására
7.6. Mit várnak az újságírók a pr szakemberektől és sajtóoldalaktól?
A szerző saját felmérése szerint, amely újságírók megkérdezésén alapszik, a legtöbb újságíró, azt várja el a péerestől, hogy könnyen elérhető legyen, a modern kor eszközeivel is. Ilyenek például az IM-ek (Skype, MSN) vagy Twitter illetve a Gmail levelező program beépített chat alkalmazása a GTalk. Dojcsák Dániel[24] a HWSW informatikai magazin újságírója szerint, akkor tud a pr-es jó munkakapcsolatot kialakítani vele, „ha a sajtóközleményekkel név szerint őt keresik meg, ha az információk, amelyeket kap megfelelőek és frissek és relevánsak, nem pedig érdektelen marketing szövegek.” Hozzátette még, hogy a vállalati honlapon az újságírók nagy része öt alapvető dolgot keres, ha egyáltalán használja azt. A pr-es kapcsolattartó elérhetőségeit, néhány alapvető információt a cégről, mint például a vezérigazgató nevét, hogyan írják helyesen, vagy a cég pontos címét. Továbbá a vállalt gazdasági helyzetét, esetleges rendezvényeinek időpontját és, hogy háttéranyagokat, képeket, videókat töltsön le onnan.
A Kreatív Bizalmatlan Kapcsolatok[25] című cikke szerint az újságírók nem szeretik túlzottan a péereseket. Ezen változtathatnak a WEB 2.0 vívmányai, mert ezekkel talán könnyebb kapcsolatokat kialakítani és ápolni az újságírókkal. Ugyan a kommunikáció nem élőben zajlik, de olyan pluszokat nyújthat, amelyen keresztül az újságíró és a péeres is felismeri a másikban az embert. Például, ha egy közösségi hálón ismerősnek jelölik egymást, mindketten rájönnek, hogy a másik nem csak péereskedik vagy nem csak ír egész nap, hanem magánélete is van. Ezáltal jobban meg lehet ismerni a másik felet, ami egy jobb munkakapcsolathoz is vezethet.
7.7. Mire számítanak a pr ügynökségek 2011-re
A European Communication Monitor[26] felmérés szerint az internet az egyik legfontosabb csatornává lép előre 2011-re. Ebből kifolyólag, már most fontos, hogy a szakembereket kellő képzéssel felkészítsük a platform használatára. A párbeszéd alapú kommunikáció az csak az egyik fele a problémának, a másik fele, hogy tudni kell használni az internet nyújtotta eszközöket is. Nem elég csak a megismerésük, hanem be kell építeni azokat a mindennapi tudásanyagunkba. A Communication Monitor kutatás szerint az újságírók igénye megnő a személyes kontaktusok iránt, a print lapok pedig veszítenek jelentőségükből Erre kell felkészülni képzett munkaerő felvételével vagy kinevelésével és tudatos stratégiaépítéssel.
A felmérés megerősíti a gyakorló péresek oldaláról is, hogy merre tartanak a trendek, hiszen a megkérdezett szakemberek egyértelműen érzik, hogy a közösségi média az online videózás és a blogok előretörése 2011-re megkerülhetetlen tényezővé teszik ezeket az eszközöket. A grafikonok, melyeket a European Communication Monitor 08 felmérésből kölcsönöztem, egyértelműen alátámasztják, hogy a pr szakemberek is az interaktív csatornák előretörését jósolják.
Folytatás és kapcsolódó anyagok:
A közösségi média és a PR kapcsolata 2
A közösségi média és a PR kapcsolata 3-4
A közösségi média és a PR kapcsolata 5
A közösségi média és a PR kapcsolata 6
A közösségi média és a PR kapcsolata 7
A közösségi média és a PR kapcsolata 8-9
A közösségi média és a PR kapcsolata 10
A közösségi média és a PR kapcsolata 11
[1] Interaktív Marketing Konferencia, (2008) Előadások, Elérhető az interneten: http://www.imakonferencia.hu/index.php?hu/eloadasok (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[2] Universal McCann (2008) Wave 3 Elérhető az interneten: http://www.universalmccann.com/Assets/2413%20-%20Wave%203%20complete%20document%20AW%203_20080418124523.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[3] Címkézés – Tagging A címkézés az internet modern katalógusa, ami segít eligazodni az információ-áradatban. Címkéket lehet hozzárendelni képekhez, videókhoz és hosszú írásokhoz is, hogy a kereső motorok és a felhasználók egyből átlássák, miről is szól az adott információ halmaz.
[4] A Questor travel részére készült hoteltár elérhető az interneten: http://www.webcsatorna.hu/hoteltar (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[5] A Mercedes autómárka webtévéje. Az érdeklődök szabadon megtekinthetnek pr filmeket. Elérhető az interneten: http://www.mercedes-benz.tv/index.php (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[6] 2008-as felmérés a nemzetközi blog olvasottságról – State of the Blogosphere / 2008. Elérhető az interneten:http://technorati.com/blogging/state-of-the-blogosphere/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[7] A mainstream angol nyelvű szakkifejezés, szó szerinti magyar fordítása: „főáramlat” vagy „fősodrás”. Valamely tudományos vagy művészeti terület, különböző irányzatai közül annak megjelölésére használatos, mely az adott terület célközönségének, valamint szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott.
[8] Reputáció (Azaz: ismeretség, elismertség, elfogadottság, megbecsültség, jó hírnév) A szervezetek számára kívánatos cél a reputáció legmagasabb fokának elérése. Az optimális állapotban a szervezet és környezete információkat szerez egymásról, azokat kölcsönösen megértik, kialakul az egyetértés, és a bizalom, aminek a következménye, hogy egymást kölcsönösen támogatni fogják. Kialakul a szervezet és környezet közötti konszenzus.
[9] Az opera.com blog policyje Elérhető az interneten: http://my.opera.com/community/blogs/corp-policy/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[10] A Microsoft toborzó blogja elérhető az interneten: http://microsoftjobsblog.com/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[11] Bőgel György,(2006) Blogvilág, Budapest, HVG könyvek 101.o
[12] A Café PR RSS szolgáltatása elérhető az interneten: http://www.cafepr.hu/egyedi-rss (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)
[13] Page Rank – A Google a találatok (weblapok) közötti sorrendet – más szempontok mellett (pl. fizetség) – azt is figyelembe véve határozza meg, hogy melyikre mutat több link, melyiket látogatták meg, töltötték le többen. Ezek kombinációja alapján megítél az adott oldalnak egy értéket egy tízes skálán. Minél magasabb az érték annál előbbre sorolja azt a Google találati algoritmusa a keresésekben.
[14] A tartalomkezelő rendszerek (angolul Content Management System, CMS ) olyan szoftverrendszer, amely nem strukturált információk, mint például az internetes portálok akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tárolását segíti. Továbbá gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisztikák készítéséről, kiegészítő funkciók integrálásáról.
[15] Gannes Liz, Time Spent Watching Video Jumps 40% in One Year. Elérhető az Interneten http://newteevee.com/2009/01/05/time-spent-watching-video-jumps-40-in-one-year/ (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[16] A vírusfilm elérhető az interneten: http://trl2.tv/View/Default.aspx?v=4d97b294796a4827adc6f5386838767e (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[17] Gábor Fanni (2008) Szex és botrány nélkül is tarolt a Pepsi vírusfilmje. Elérhető az interneten: http://www.mfor.hu/cikkek/A_valsag_a_gerillamarketingnek_is_kedvezhet__amit_a_Pepsi_ki_is_hasznalt.html Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[18] A reklám elérhető az interneten: http://www.youtube.com/watch?v=c4EozhcfrHw (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[19] A reklám elérhető az interneten: http://www.youtube.com/watch?v=VQ7c45gs0kA (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[20] A videó elérhető az inerneten: http://www.youtube.com/watch?v=L-dxRhmTJvk (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[21] Kreativ Online (2009) Mi lesz az Apple-lel Steve Jobs nélkül?.Elérhető az interneten: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=23169 (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[22] Webisztán (2009) Hullámvasútban ült az Apple a héten címmel. Elérhető az interneten: http://webisztan.blog.hu/2008/10/04/hullamvasutban_ult_az_apple_a_heten (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)
[23] BrandTrend.hu, (2008) A márkaevangelizmus ötször hatékonyabb. Elérhető az interneten: http://www.brandtrend.hu/index.php?func=hir&id=1076 (utoljára ellenőrizve:2009. április 6.)
[24] Dojcsák Dániel: “Az év informatikai újságírója” 2005-ben. Jelenleg a HWSW.hu újságírója. A szerző személyes interjúja alapján.
[25] Lausek Eszter (2009) Bizalmatlan Kapcsolatok. Kreatív.18.évfolyam 3. szám: 52-55.
[26] European Communication Monitor 08 (2008) Elérhető az interneten: http://communicationmonitor.eu/ (utoljára ellenőrizve:2009. április 6.)
