Az internet rövid története

{ augusztus 12, 2009 @ 15:51 } · { szakma, tech }
{ Tags: internet, közösségi, pr, social, web, web2 }

Az internet rövid története

A WEB 2.0 és a jelenlegi helyzet megértéséhez és átlátásához, mindenképpen szükséges röviden áttekinteni a világháló történetét. Néhány szóban meg kell említeni, honnan indult az egész kezdeményezést és, mik az alapjai a jelenlegi struktúrának.

1991-ben Tim Berners-Lee bemutatta a WWW-t  azaz a World Wide Webet a genfi európai atommagkutató tanácsban (CERN), amely az Interneten belül létesült új hálózat. Általa először sikerül grafikus felhasználói felületekkel is operálni, ami nagymértékben megkönnyítette a tájékozódást az egyes „oldalakon”. Eddig a pillanatig ugyanis csupán parancssorokból állt össze az internet és száraz adatállományokat lehetett rajta tárolni.[1] Ugyanebben az évben lép fel Magyarország is a világhálóra és kapja meg egyúttal a „.hu” végződést.  A fejlődés olyan nagymértékű, hogy 1992-ben a www platformon már hang- és képfájlokat is továbbítanak. Az úgynevezett host-gépek száma, amelyek az internet gerinchálózatát adják, 1136000-re emelkedik, szerte a világban.

A kilencvenes évek közepéig sorra jelennek meg a nagy nemzetközi és országos szervezetek a világhálón, felismerve annak fontosságát és kommunikációs előnyeit. Ugyan az internet penetráció még elenyésző világszinten, mindössze a populáció 0,5 százaléka használja, körülbelül 16 millió ember, de rohamos emelkedést mutat és percről percre egyre többen használják.[2] Többek között a Világbank az ENSZ a Fehér ház is ekkor jelenteti meg online felületét. Ekkor alkotja meg és vezeti be a köztudatba Jean Armour Polly az „internetes szörfözést”,[3] mint fogalmat.

Gazdasági szempontok szerint is egyre nő az internet súlya, mert létrejön az első grafikus böngésző a Netscape, ami az átlag felhasználó számára megnyitotta az utat a világháló felé. Ezentúl már egyszerű kattintással is lehetett navigálni az interneten, nem volt szükség parancssorokra, hanem a mai formájában csak be kellett ütnünk egy pontos URL-t, [4] ami egy domain névből, ország hívó kódból[5] áll, továbbá ez elé a http://[6] és a www kódokat szükséges még beütni, hogy a böngésző értelmezni tudja a kérésünket. A domain név az interneten az elsődleges brand jellemző, mert ezt billentyűzik be az emberek, ez az, ami megkülönböztet a többi weboldaltól, cégtől. Ebben az esetben ez ugyanúgy működik, mint a való életben, különbséget teszünk az OTP és a Budapest Bank között, ugyanez az interneten is megvalósul, mert a címek otp.hu, budapestbank.hu külön márkaértékkel bírnak. Ez különösen fontos, egy, csak internetes megjelenéssel bíró vállalat számára, amelynek az URL címe a védjegye, tehát az elsődleges márkaképviselője, mint például az Index (.hu) vagy Origo (.hu).

A kilencvenes évek közepére megjelentek az első online ajánlatok, boltok és áruházak. Beindult az e-Commerce[7] vagyis az e-kereskedelem és ezzel együtt az e-Business[8] is. Vagyis amikor az eladó nem teremt személyes kontaktust a vevővel, hanem pusztán weboldalán keresztül kommunikál vele. Itt jelent meg először az online PR fogalma, amikor pozitív attitűdváltozást akartak elérni és ismertség növekedést a webes szolgáltatások számára. Számításba jöhetett ekkor a weblap arculatosítása, a logikus honlap felépítés, a megfelelő nyelvezet használata vagy az online katalógusok, árverések, ügyfélszolgálatok alkalmazása. Megkezdte működését az első hálózati rádióadó, az RT-FM (Las Vegas, USA) és megnyílt az első Cyber-Bank (First Virtual Bank, e-Bank) is az Interneten. Fontos állomás a mai szemmel nézve az alapszolgáltatásnak számító online ételrendelés, amelyet a Pizza Hut tesz először elérhetővé a honlapján. Tehát nem szükséges már a telefonos rendelés, nincs személyes kontaktus. Arizona állam törvényt alkot a kéretlen levelek (SPAM[9]) ellen, ugyanis az amerikai vízum-igénylést ilyen kéretlen levelekben kínálták.

A http előretörése – az út megnyílik az átlag felhasználónak

1995. márciusban megfordul a trend és a WWW-t többen használják már, mint az FTP protokollt. Ugyanebben az évben megjelenik a Weben Vatikán-állam, saját honlapjával, amely elérhető a http://www.vatican.va címen. Még ugyanebben az évben egy új programnyelv kerül kifejlesztésre a JAVA, amelyet a Sun Computer fejleszt ki. A JAVA innentől kezdve nagy karriert futott be, az összes böngészőbe integrálható és a legtöbb weboldal tartalmaz JAVA scriptet többek között a magyar fejlesztésű IWIW.hu weblap[10] is. 1995. szeptember 14-én a domain nevek ingyenes regisztrációja megszűnik. Ettől az időponttól kezdve ötven dollárba került egy domain regisztráció üzleti felhasználók számára. A következő évben megrendezésre kerül az első nemzetközi vásár az Interneten. 1997-ben már hatalmas verseny alakul ki az internetes cégek között. A forgalom megsokszorozódik, ahogy az emberek egyre inkább elkezdik használni, megérteni és mindennapjaik részévé tenni az internetet. Az elvárások nagyok, sokan ebben látják a jövő kulcsát és a kiforrását is nagyon rövid intervallumra teszik. A forgalomnak viszont ára van, az egyre több adat, néhol már”dugókat” generál, vagyis az adatok nem tudnak valós időben közlekedni, csak késleltetve. A kilencvenes évek közepén jelennek meg az első üzleti modellek és beindulnak az első portálok, magukkal hozva az online közösségek kezdeteit és a „sok lehetőség, tartalom egy helyen” politikáját. Fontos megemlíteni, hogy megjelenik az új, igen tömör zenei formátum, az MP3, amelynek világhódító útja azóta is tart.

A millennium több fontos dolgot hozott. A “dotkom” (értsd: pont kom) válságot, amely először az internetes cégek árfolyamának hihetetlen emelkedést hozta, majd amikor a lufi kipukkant kiderült, hogy a cégek nem érnek annyit amennyire felhajtották a tőzsdei papíjaik árát. A lufi igen hasonlatos volt ahhoz, mint 2008-ban az amerikai ingatlanpiaci lufi, amely végül egyéb más tényezővel együtt recesszióba taszította az egész világot. A másik nagy történés az Y2K[11]– probléma volt, amely tömeghisztériát is kiváltott, ám végül nem következett be. Mi sem bizonyítja jobban az internet fontosságát, hogy ebben az évben már 361 millióan használták az internetet világszinten a http://www.internetworldstats.com adatai szerint. A legnépszerűbb időtöltés a NetValue felmérése szerint[12] ekkor az emailezés majd másodikként az audio, video tartalmak nézegetése, hallgatása. Ez köszönhető a Napster[13] nevű peer-to-peer[14] (P2P) fájlcserélő szoftvernek és az mp3-ak elterjedésének). Ezután következnek sorban: chatelés,[15] IM-ezés, majd legvégül a hírek olvasása. Az IM rövidítés az Instant Messaging angol szavakból tevődik össze, ami annyit tesz, hogy azonnali üzenetküldés. IM-nek többnyire valamilyen alkalmazást hívnak, ahol online felületen tudnak beszélgetni egymással emberek írásban, hanggal, vagy video telefonálással (pl.: Skype, Msn messenger). Az elektronikus vásárlások egyre biztonságosabbak, bár a karácsonyi rohamot csak a legnagyobb áruházak bírják áruval.

Az első igazán sikeres szóbeszéden és a felhasználói aktivitáson alapuló projekt, amelynek hatalmas pr értéke volt, az a ma is futó SETI@Home projekt volt.[16] A projekt 2002. május 17-i indulása után négy héten belül több ezer számítógépen futtatott, földönkívüli lények jeleit kutató rész-számításokat végzett, kihasználva az irodai gépek felesleges processzoridejét. Gyakorlatilag a képernyő pihentető program aktiválódásakor, indult el a program és végezte a számításokat. A projekt szerte a világon sikeresen futott bizonyítva az internet, közösség teremtő szerepét és a lehetőségeket, hogy a közösség segítségével bármilyen projekt kiemelkedő lehet. Az író maga is részt vett a projektben és egy évig a saját számítógépén ezt a programot futtatta.

2003-ban megjelenik a Mozilla Firefox böngészője, amely a Microsoft Explorerrel szemben nyújt kényelmes gyors alternatívát, számos más lehetőséget kínálva, mint például a mini alkalmazások, vagy a beépülő modulok, amelyek lehetőséget adnak, a böngésző személyre szabására valamint kiegészítik azt különböző funkciókkal. A mini alkalmazások az addons.mozilla.org oldalon érhetőek el. Elérhetővé válik a .eu domain, amely lehetővé teszi, hogy immáron az EU is egy entitásként legyen kezelhető az interneten[17]. Egyre nagyobb népszerűségre törnek az internetes naplók, a blog-ok,[18]ahol a felhasználók új szerepbe léphetnek a kommunikációban. A felhasználó az információk publikálása fölött szerez hatalmat, lehetősége van publikálni, akárcsak egy újságnak. A felhasználó már nem csak befogadó lesz, hanem forrás is.

Ezen a ponton fontos kijelenteni, hogy Magyarországon jelenleg feltétel nélkül nem fogadhatóak el a külföldi trendeket. Olyan értelemben, hogy hazánk még nem tart társadalmilag, kulturálisan ott, hogy begyűrűzzenek hozzánk ezek. De számos esetben látszódik, hogy a trendek, szokások, két-három év késéssel ide is elérnek. Ez abból a szempontból is látszik, hogy a .com alig hagyott nyomot a magyar piacon, mivel akkoriban Magyarországon még nem igazán voltak elterjedve a netes vásárlásra alapozó cégek illetve a felhasználók száma sem volt elégséges a külföldön már működő üzleti modellek fenntartására.

A magyar weben

Amit magyar webnek nevezek azt a magyar nyelvet használó és Magyarországon található, továbbá magyar felhasználók által használt honlapok összességére értem. A kommunizmus bukása utáni első lépések és az internet fejlődése nemzetközi szinten, egy időben zajlottak le, ezért fontos látni, hogy amíg nyugaton könnyedén fejlődött az internet, és az arra épülő iparágak. Magyarország a rendszerváltás gondjaival küzdött és csak egy három-hét éves késéssel követi a nemzetköz trendeket. Ez néhol jó eredményt hozott, mert például szinte átugrottuk az ISDN technológiát, amit Németországban majd 30 évig használtak és használnak a mai napig. Magyarországon nagyon kevés háztartás, vagy cég, használja ezt, mert áttért rögtön az XDSL vagy a kábelnetes megoldásokra. Negatív értelemben nézve, viszont a hasznos, kényelmi fejlesztések sem érkeztek meg hozzánk. Például az e-Goverment kényelmi szolgáltatásai, – mint az elektronikus adóbevallás benyújtás -, vagy az elektronikus ügyintézés, hozzánk, csak sokkal később érkezett el.

Az első száz

Az első száz Magyarországon bejegyzett domain listája az alon.hu[19] oldalon található meg. Szemezgetve belőle látjuk, hogy ezek csak azok az oldalak, amelyek a cikk írásának időpontjában még léteztek (2005.08). Érdekes megfigyelni, hogy majd négy évre volt szükség a teljes lista megszületéséhez.

A „magyar internet” fejlődéstörténete 1995-től indul az első fontos állomásával, a Sztaki angol magyar magyar-angol szótár megjelenésével. Akkoriban mindössze 23.500 Website működött és szolgálta ki az igényeket. Többségük statikus vállalati weblap volt, tehát azzal, hogy a Sztaki egy online ingyenes szolgáltatást kínált messze megelőzte a korát. Az első éveik látogatottsági statisztikáik még hiányosak, de az 1996 év eleji adatok alapján hetente mintegy kettőezer ötszáz keresés történt a szótárban, ami jól mutatja az internet penetrációját akkoriban. 2000-ben a keresések száma már elérte a heti kettőszázötven ezret, mostanában pedig napi öt-hatszáz ezerre rúg.

A nagyok indulása – Freemail, Index, Origo

A második nagy mérföldkő 1997 volt a Freemail indulása. A Freemail egy népszerű ingyenes magyar e-mail rendszer (web- és POP3 alapú e-mail) neve. A postafiókok száma honlapjuk tanúsága szerint 2008 februárjában 3 502 370. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ennyi felhasználója is van, mert gyakran előfordul, hogy egy felhasználó akár több postafiókot is birtokol. A Freemailt a Soros Alapítvány C3 Kulturális és Kommunikációs Központja fejlesztette ki 1996-ban. A Freemail létrehozása része volt a Soros Alapítvány, az internet hazai megismertetését és elterjedését elősegítő céljának. Mivel időközben a Matáv fellépett, mint internetszolgáltató ezért okafogyottá vált a civil kezdeményezés. 1999. június 30-án a szolgáltatás ezért az Origo portálhoz került át. Tíz évvel ezelőtt a sajtóhírekben és utcán kiragasztott matricákban népszerűsített szolgáltatásra, az indulását követő két napban mintegy kétszázan regisztráltak. Egy héten belül pedig már kétezren rendelkeztek Freemailes email címmel. A népszerűségét részben annak köszönhette az oldal, hogy a levelezéshez nem volt szükség külön internet-előfizetésre. A C3-szervereire ugyanis közvetlenül fel lehetett csatlakozni betárcsázással, amelyhez mindössze egy modem segítségére volt szükség. Ezzel sokak számára elérhetővé vált az elektronikus levelezés.

A Freemail a magyar weben megelőzte korát, mert mindössze két jelentős külföldi konkurense volt, a hasonló paramétereket szolgáltató USA.net, illetve a Hotmail, amelyet éppen abban az évben vásárolt fel a Microsoft. Ezeket a szolgáltatásokat itthonról elég lassan lehetett használni, mivel az internetszolgáltatók meglehetősen limitált nemzetközi sávszélességgel rendelkeztek. Ezért akinek akkoriban szüksége volt email címre, nem sok alternatíva közül választhatott. Párhuzamosan a Freemail mellett jött létre a Drótpostagalamb nevű ingyenes asztali levelező szolgáltatás. A DrótPostaGalamb, röviden DPG ingyenes levelezőprogram, amely Magyarországon az első ilyen programok egyike volt. Lehetővé tette, hogy egy helyi díjas hívással lekérhessük leveleinket. Itt jöttek létre az első levelezési listák is, amelyek tömegeket értek el. Vagyis egy olyan levelezési hálózat, amelynek levélforgalmát az összes tag láthatta és generálhatta is egyben. Erre építve a tagok akár naponta többször is leszedték leveleiket, hogy értesülhessenek mások véleményéről, illetve a beszélgetésekről. Később ugyanez a modell él tovább a Google Groups,[20] vagy a Prímlistának[21] a levelezési rendszerében. Még ugyanebben az évben a magyar állam is úgy dönt, hogy egyes szervezeti egységeit megjeleníti az interneten.

Az alapok tehát megvoltak, ahhoz, hogy az internet megkezdje a hódító útját Magyarországon is. Megnyílt a piac az online újságok, szolgáltatások felé és az internet is terjedőben volt a lakosság körében. A nagy robbanás előtti utolsó pillanatokban vagyunk, még 2000-ben. Ebben az évben indul el a lakossági ADSL szolgáltatás és ismerik fel folyamatosan az emberek és a cégek az internet jelentőségét.

Kapcsolódó anyagok:

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

---

[1] TFeri.hu (2008) Internet története. Elérhető az interneten: http://www.tferi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=96&Itemid=136&74b50b57606613b823bba7019496b962=94d5da1059fe723253d812960d33f66e (utoljára ellenőrizve 2009.04.05)

[2] Internet Growth Statistics Elérhető az interneten: http://www.internetworldstats.com/emarketing.htm (Utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[3] Az internet rövid története. (2008) Elérhető az interneten:  http://www.emagyarorszag.hu/object.d5ea71ff-ddfe-4bc5-a1ab-2efdef9ab4a9.ivy (Utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[4] Uniform Resource Locator Az internet erőforrásainak -például egy honlap címének- helymeghatározására szolgáló szabványos címzésmód (pld.: http://e-kereskedelem.hu/glossary.php). Megadja, hogy milyen protokollal (http), melyik internetes szerverről (e-kereskedelem.hu) és a szerveren tárolt információk közül pontosan melyiket (glossary.php) kívánjuk lekérdezni.

[5] A legfelső szintű tartomány (angolul top-level domain, röviden TLD) a tartománynevek (domainnevek, doménnevek) végződésére, az utolsó pont utáni részre utal. Például a wikipedia.org tartománynévben a legfelső szintű tartomány az org (vagy ORG, ugyanis a tartománynevek nem különböztetik meg a kis- és nagybetűket).

[6] A HTTP ( HyperText Transfer Protocol) egy információátviteli protokoll a világhálón. Az eredeti célja a HTML lapok publikálása és fogadása volt.

[7] e-commerce e-kereskedelem Elektronikus kereskedelem. Termékek vagy szolgáltatások értékesítése az interneten. Az értékesítés csatornájaként az internetet igénybe véve a kereskedelmi folyamat adminisztratív szakaszai – ajánlattétel, megrendelés, fizetés- elektronikus úton, egyszerűen, gyorsan és biztonságosan intézhetőek.

[8] e-business e-üzletvitel Elektronikus üzletvitel. Az internet olyan új üzleti modelleket tesz lehetővé, melyek segítségével a gazdasági élet szereplői – közigazgatási szféra, cégek, magánszemélyek- mostantól üzleti ügyeiket az interneten intézhetik.

[9]Kéretlen e-mail üzenet. A netikett kirívóan durva megsértése. Az internetről összeszedett e-mail címek, levelezési listák vagy hírcsoportok elárasztása kéretlen – általában a küldő reklámját tartalmazó- e-mail üzenettel. Mivel a spammelő nem rendelkezik sem a címzettek személyes hozzájárulásával, sem törvényi felhatalmazással a címlista összeállítására, tárolására, tevékenysége a legtöbb országban az adatvédelmi törvény rendelkezéseibe ütköző cselekmény.

[10] Interneten elérhető grafikus felületű információforrás, mely szöveget, képet és egyéb multimédiás információt egyaránt tartalmazhat. Szinonimái: website, site, honlap, oldal.

[11] Y2k- Year 2 Kilo: a 2000. január 1-re várt világméretű számítástechnikai probléma, amely azokat a programokat érintette, amelyek az évszámot két számjeggyel jelölik és 2000. január 1-je után az évszámot jelző számláló 1999-ről nem 2000-re, hanem 00-ra ugrik?

[12]Number of Home Internet users October 2000  (2000) Elérhető az interneten: http://banners.noticiasdot.com/termometro/boletines/docs/audiencias/netvalue/2000/10_2000/NetValue_001000_global-user.pdf (utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[13] Napster – vitatott, majd bírósági úton leállított zeneterjesztő internet-alkalmazás, amely segítségével a falhasználók egymástól zenéket tölthettek le

[14] Peer to Peer – (P2P) a hagyományos “kliens-szerver” adatcserétől eltérő internet-kommunikáció. Lényege, hogy minden fél egyidejűleg lehet adat szolgáltató és vevő is;

[15] Chat – angol, ejtsd: (cset) Csevegés. Írásos formájú, interaktív kommunikáció, internetes üzenőalkalmazáson (MS Messenger, ICQ, Skype, GoogleTalk, stb.), mobiltelefonos hálózaton, stb. keresztül. Az SMS-től, e-mailtől, fórumbejegyzésektől a kommunikáció “instant”, azonnali volta különbözteti meg, a beszélgetőpartner szükségszerűen jelen van a vivőközeg másik oldalán, és párhuzamosan, azonnal reagál a “beszélgetés” témáira.

[16] Spreading the load. (2007), Elérhető az interneten: http://www.economist.com/science/tq/displaystory.cfm?story_id=10202635 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05.)

[17] Amikor 2005 decemberben megkezdődött a .eu domain-nevek igénylése, már az első órákban majdnem 100 ezer kérelmet (ebből az első 15 percben 40 ezret) nyújtottak be az illetékes szervezethez, s az igénylések között a “sex.eu” került a legkívánatosabb domain címek élére. Ezt követően a hotel.eu következett, majd a travel.eu – ami sokak szerint megerősítette azt a világméretű tendenciát, hogy a világhálón egyre inkább a szórakoztatás és az utazás dominál. http://www.sg.hu/cikkek/51641/mar_tobb_mint_2_5_millio_eu_s_internetes_cim_van

[18] A “Blog” szó kialakulása: webnapló = weblog –> weblog = Blog. Megjegyzés: a “weblog”-nak van egy pusztán technikai jelentése is: a weboldalak bejárásáról készült, adatbázisokban tárolt rekordok.

[19] Alon, (2005) Internet-történelem: Az első 100 magyar domain. Elérhető az interneten: http://www.alon.hu/index.php/article/view/2634/1/4/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[20]A Google Groups elérhető a  http://groups.google.com/ címen

[21]A primlista elérhető a http://beta.primlista.hu/lista címen